Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Gerő László: Várromok védelme Magyarországon

volt. A többi 145 vár mind rom. És itt nem beszélhetünk a nyomtalanul eltűnt mintegy 500 „kis várról", melyeknek sokszor a helyük sem ismert. A meglévő várfalak kiegészítésére a helyszínen talált kőanyag szolgált, amihez még lehetőleg keskenyméretű téglát használtunk, a falkoronáknál lejtős koronával, melyet vízzáró, szorított hézagú habarcsba raktunk. A romfalak kiegészítéseinek ráfalazásait horonnyal képzett téglasávokkal jeleztük. A faragott új kőrészek megkülönböztetésére azokat hegyesvésővel megdolgozott látható felületekkel faragtuk ki, mert ez eltérést mutatott a középkori kőfelület kezelésétől. A budai déli rondellát kiegészítő tisztán téglafal túlságosan különbözött a fennmaradt falaktól, ezért annak új, egységes téglafelülelét helyenként terméskövekkel bontottuk meg. A nagyobb kiegészítések téglafelületei már korábban kritikákra vezettek, mint pl. a visegrádi középkori palotaromoknál. Pro secundo: Váraink műemlékvédelmének ekkor kedvezett általános helyzetük. Ne feledjük, hogy a munkák megindulásakor, 1948-ban az egyházi műemlékek védelme esetén az volt a vád, hogy a papoknak akarjuk visszaállítani a hatalmát. A kastélyok esetében pedig az uraknak, földesuraknak. A várak senkiföldjei voltak. Konzerválásuk nem volt egy „osztálynak" sem érdeke. így kerülhetett sor Magyyarországon 1946 után számos várromunk régészeti feltárására és műemléki helyreállítására, ill. konzerválására, mint Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Csobánc, Kőszeg, Sárospatak, Diósgyőr, Várgesztes, Sárvár, Eger, Kisvárda, Várpalota, Sopron, Győr, Pécs, Veszprém, Tata, Kisnána, Sirok, Füzér, Visegrád, Dunaföldvár, Pécsvárad, Csesznek, Siklós, Simontornya, Ozora, Ónod, Szerencs várfalaira ill. városfalaira. Minden egyes várrom konzerválása számos problémát vet fel. Először is szükség van a vár feltárására, pontos felmérésére. A felmérésnek - de alapjábanvéve a konzerválásnak is - alapja a régészeti feltárás. Tudnunk kell, hogy az egyes falak, falgyűrűk, falkoronák, falszorosok, közbezárt helyiségek, belsők, folvosók, udva2. kép XV. századi rondella kiegészítése téglával (Buda)