Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Gerő Győző: A török falfestészet magyarországi emlékei

A török falfestészet magyarországi emlékei GERÖ GYŐZŐ A, oszmán-török építészetben jelentős szerepe volt a belső terek, valamint a dzsámik esetében az északnyugati homlokzat díszítésének. Ennek egyik lehetősége volt a felületeknek falicsempével való burkolása, a másik pedig a dekoratív falfestészet. E két lehetőség együttes alkalmazásával gyakran találkozunk a belső architektúra díszítésének esetében. A XVI-XVÜ. században az izniki fajansz a fénykorát élte, amelynek következményeként a falicsempék alkalmazása birodalomszerte széles körben elterjedt volt

1 és azt nemcsak a dzsámik, de egyéb épületek - türbék, fürdők - valamint a Topkapi Szarayi épületei belső és külső díszítésére is előszeretettel alkalmazták. A falicsempe használatát a Balkán északi vidékén is nyomon tudjuk követni, habár ottani előfordulásával egyre ritkábban találkozunk. Az iznik çini-vel díszített épületekről több XVII. századi útleírás is említést tesz, valamint néhány még ma is álló épület őrzi annak maradványát, amint azt Andrej Andrejevic említi tanulmányában.

2 E néhány emlék, - mind a prusaci Handani dzsámi, a bitolji Yeni dzsámi, valamint a szkopljei Ishak bev türbe - ma már egyedül Bosznia és Mace1. kép Festett kőfaraványok a volt Bűjük dzsámiból (Aquarell)