Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Valter Ilona: A pásztói román kori timpanon

let bontakozik ki, amelyhez nem tartozhatott a timpanon után ítélve 2 méter széles, impozáns méretű kapu. Az iskolamesteri háztól délre találhatók a pásztói monostor romjai. A XII. század elején alapított bencés apátság 1190-ben került a ciszterci rend kezébe. A ciszterci apátság alapítója III. Béla király volt és az apátság Pilisről települt.

21 Az itt végzett ásatás tanúsága szerint a ciszterek változtatás nélkül átvették a bencés apátság épületeit, és azok átépítésére csak a XIII. század harmincas éveiben került sor, amikor az egész épületegyüttesre kiterjedő égés után újjáépítették a monostort.

22 Az átépítés a templomra is kiterjedt. A szentélyeket kelet felé növelve átalakították, és a megmaradt boltozati bordák tanúsága szerint egész boltozati rendszerét megújították. Mintegy 6 db olyan borda került elő a feltárás során, ahol az orrtag nélküli körtetag két vékony, de fejlett hengertag között jelenik meg. Egy záradék nélküli, a bordák átmetszéséből alakult zárókövet is láthatunk. Az orrlemez nélküli, körtetagos, két hengertag között megjelenő bordák legközelebbi párhuzamait Gyulafehérváron is megtalálhatjuk. A székesegyház főhajójának a kereszthajó felé eső utolsó boltszakaszának bordái ilyen profilúak. E bordák a második székesegyházhoz tartoznak, amely a XII. század utolsó negyede és a XIII. század első harmada között épült és amelyen a XIII. század elején ciszterci hatásokat is magába olvasztó műhely dolgozott. A gyulafehérvárihoz hasonló bordázat található az esztergomi kőtár egyik, valószínűleg a székesegyházból származó hevederrészletén, és a pilisszentkereszti ciszterci monostor ásatásából is ilyen bordák kerültek elő, azzal a különbséggel, hogy két oldalt nem alávágott pálca, hanem élszedés függ össze a horonnyal. Elszedéses hevederbordák is vannak Pásztón és ezek analógiáit is megtaláljuk a pilisszentkereszti monostor faragványai között. E faragványok a monostor XIII. század eleji építkezéséből származnak.

23 A török időkben elnéptelenedett apátság épületei a XVII. század végén ha romos állapotban is, de álltak. 1699-ben Zolnay András, Pásztó akkori címzetes apátja szerette volna visszahozni a ciszterci életet a pásztói monostorba. Ezért felvette a kapcsolatot a morvaországi Wellehrád ciszterci apátságával, ahonnan „előőrsöket" küldtek Pásztora a viszonyok tanulmányozására. így jött ide 1699-ben Nezorin Flórián perjel és Maietynsky Wenzel senior, akik bejárták a várost, lerajzolták és leírták a pásztói monostor romosán megmaradt épületeit. Igen fontos tudósítást olvashatunk a templomról, és annak díszes kapujáról: „A templom falai úgy az ablakok feléig ekkor még álltak. A falak anyaga csupa négyszögű, vagyis faragott kő, vakolás nélkül. A főoltár alapja négyszögű kövekből alakult, de ekkor már romokban hevert. A szentségház még ekkor is áll, és kőékítmény fogja körül. A faldisztoriu

m díszét a falnál kő oszlopok és ékítmények emelték...A főkapu kőékítményekkel volt díszítve. A kis karcsú oszlopok, a változatos oszlopfők, a csinos oszloptörzsek és oszloplábak, az oszlopokból kiszökő, s gyenge csúcsban egybehajló ívek a díszek. A főkaputól jobbra (délre) kiebb bejárat volt."

24 A korabeli leírásból egy díszes, bélletes nyugati kapu képe bontakozik ki. A faragott kövek ezen gazdaságából csak néhány töredék maradt meg. Talán a nyugati kapuhoz tartozhatott eg)' ívelt béllet darab, ezen kívül egy csavarmenetes oszlop és egy töredékes bimbós oszlopfő mutatja a hajdani gazdaságot. És ehhez a nyugati kapuhoz tartozhatott az 1230 körül készült, Áldó Krisztust ábrázoló timpanon. A ciszterci monostornak az átépítés idején még királyi kegyura volt, hiszen csak 1265-ben adta V. István a monostort és vele a kegyuraságot a Rátót nembeli Porch Istvánnak.

20 Az, hogy az átépítéskor királyi kegyura volt a monostornak, valószínűvé teszi, hog)

7 a térdelő, imádkozó kéztartású mellékalakban ne donátort, hanem szerzetesi vagy apostoli figurát keressünk. A ciszterci rend létrejöttének célja a szerzetesi élet megreformálása volt, vissza-