Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Valter Ilona: A pásztói román kori timpanon

jenek alapfalaiból kerültek elő, feltehetően a kerengő előző épületének oszlopait díszítették. A tekintélyes kegyúr, Kalán pécsi püspök idejére, vagyis 1220 körűire keltezhetők. Fejtípusaikban, ruházatuk elrendezésében, mozdulataikban francia előképekhez igazodnak, de hazai készítésű, kissé provinciális munkák.

9 A pásztói dombormű Krisztus alakjának szép nagy felső teste comb magasságában abba marad. A szokásos Áldó Krisztus ábrázolásokkal ellentétben, itt Krisztus nem egyértelműen ülő helyzetben van, inkább úgy tűnik, bog)' térdel. Egyes vélemények szerint inkább arról van szó, hog)

7 Krisztus derék alatt erősen kiugró részletei a szándékosan vastag drapéria erős széttartásából (a szándékosan nagytestű alakításából) adódnak, és az alak el van vágva combmagasságban.

10 Ilyen Magyarországon máshol is előfordul, Gyulafehérváron

11

, a déli kapu ívmeződomborművén és Somogyvárott.

1- Ezt a kompozíciós szokást már Éber László a bajor művészetre vitte vissza

13 és valóban, német területen a későromán művészetben alakult ki, bizonyára az alakok ,jelenésszerűbb", életszerűbb voltának érzékeltetésére. Az ívmezőbe foglalt álló alakok nagv részét ígv ábrázolták. A legkorábbi példa, bár némi kényszerű megoldással, talán nemzetközi alakítással, még 1160-70 körüli: Köln St Cácilien timpanonja.

14 A többi már a XII. század végére - a XIII. század elejére keltezhető: Mainz, doni, Leichhofportal

1 \ Gelnhausen - Marienkirche hosszhajó E-i kapu, Aschaffenburg Ny-i kapu, Worms, dorn Nikolaus portal.

16 2. kép A timpanon hátlapja a félbemaradt Agnus Dei ábrázolással