Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Bogyay Tamás: Ják és Bamberg

nak és stílustörténetének pontosabb meghatározásához. Határozott tagadó válaszát így indokolja: „Akármennyire vitathatatlan a (bambergi) épületornamentika hatása a nürnbergi St. Sebaldra, Trebitschre, Bécsújhelyre, Tullnra, a bécsi Szent István és Szent Mihály templomra, Lebenyre és Jakra, mégsem lehet őket egy vándor kőfaragócsoport műveinek tekinteni, mert a minőség lesüllyedése és az áttétel a buja későromán ornamentikába ezt kizárja. Eddig egyetlen egy esetben sem lehetett Bambergben és ezen épületek valamelyikén ugyanazt a „kezet" kimutatni."

5 Ehhez persze hozzá lehetne tenni azt is, hogy az említett, Bamberg hatását mutató emlékek írott forrásokon alapuló abszolút kronológiája még hiányosabb és bizonytalanabb, mint a német dómé. Ják esetében épp Bamberg nyújthat lényeges támpontot az első, 13. századi építési korszak legfontosabb második szakasza keltezéséhez. Ugyanis ellentétben von Winterfeldnek csak Hamann és Alfred Wenzel munkáin alapuló véleményével,

6 Jakon kétségtelenül kimutatható nemcsak a bambergi dóm külső faltagoló és díszítő koncepciójának hatása, hanem elsőrangú ottani kőfaragók keze munkája is. Ezt bizonyítják a jáki tornyok restaurálás előtti felvételekről ismert és részben ma is meglévő eredeti emeletválasztó frízei. A tornyok építését erősen kiugró sa2. kép Ják, apátsági templom északról a restaurálás előtt. (Lux Géza rajza)