Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Lukács Zsuzsa: Az ibrányi református templom kutatása és építéstörténete

1. kép Az Árpád-kori ibranyi templom. Hoppe László rekonstrukciója Majthényi András és Busi György geodéziai felmérése alapján jelenleginél alacsonyabb, s egyszer lépcsőzött volt; felnyúlt a román kori párkány magasságáig.

7 Az ásatás során tisztáztuk, hogy a nyugati sarkokon szögfelezőben álló támpillérek voltak. Az északnyugati támpillérnél nyitott kutatóárokban megfigyeltük a román kori templom alapozását is.

8 A román kori szentélyt a gótikus periódusban lebontották. Alapzásának teljes feltárására nem nyílt módunk. A templombelsőben nyitott egyetlen kutatóárokkal csupán a szentélyzáródás módját és a keleti fal helyét sikerült meghatároznunk. A román kori templom egyenes szentélyzáródású volt. Amennyiben boltozva volt, elképzelhető, hogy sarkain - hasonlóan a nyugati homlokzathoz - szögfelezőben álló támpillérek voltak. A szentély egykori magasságát - miután a csatlakozópontok elpusztultak - meghatározni ma már nem lehet.

9 A szentélyhez, ill. a hajó északkeleti sarkához az Árpád-korban sekrestye csatlakozott. Ennek a gótikus szentélyen kívül eső alapfalait feltártuk. A román kori templom igen gazdag kiképzésű téglatemplom volt. Erről elsősorban a déli homlokzaton megmaradt részletek tanúskodnak (4. ábra). A román kori déli hajófal a két déli támpillér közötti szakaszon maradt meg. Itt figyeltük meg, hogy a lábazat a jelenlegi - újkori - lábazatnál magasabban volt. Sajnos, profilját a későbbiek során lefaragták.

10 A román kori déli kapu a jelenlegi helyén volt, a többszörös - gótikus és későbbi - átalakítások pusztították el. Minthogy a fal itt dél felé kihasasodik, bélletes kiképzésűnek és félköríves lezárásúnak véljük.

11 A déli kaputól nyugatra eső falszakaszon feltártunk egy keskeny, rézselt, félköríves záródású ablakot, melynek záradékát a belső síkban egy, a nyílásba belógó