Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

László Csaba – Sedlmayr János: A rajkai rk. templom külső helyreállítása

A déli előcsarnok emeletére felvezető folyosó tetőzetének vonalát módosítot­tuk, hogy a félig takart barokk ablakot szabaddá tegyük. Hasonló kisebb tetőkor­rekcióra került sor a déli sekrestye felett is. A templom környezetében kisebb szintsüllyesztést végeztünk. A templomkertben lévő világháborús emléket és a kál­váriát is restaurálták. 21 A külső restaurálás 1992 nyarán fejeződött be, azon nem titkolt reménnyel, hogy talán már a következő esztendőben megindulhat a belső restauráció, amely az értékes barokk oltárok megújulását is jelenti. JEGYZETEK 1. Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza III. Bp.1897. 676. 2. Závodszky L.: A Héderváry család oklevéltára II. Bp. 1922. IV., 326., 328. 3. Csánki i.m. 676-77. 4. Römer hagyaték XVII.cs.393/17. OMvH Irattár 5. Henszlmann I.: Honi műemlékeink hivatalos osztályozása. Arch.Ért. 1885. XXII. 1.; uő: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylű műemlé­keinek rövid ismertetése. Bp. 1876.23. 6. Modrovich János 1872 őszén jár Rajkán és Készíü a templom felvételét és rajzait. Következő év tavaszán küldi el anyagát a MOB-nak. OMvH Irattár MOB 1873/13. (A rajkai és oroszvári rajzok ma az OMvH Tervtárban talál­hatók. 7. OMvH Irattár, MOB 1927/99 és (145: Pintér László plébános levele: „Nyu­gatmagyarország egyik legrégibb műemléke a rajkai róm. kath. templomto­rony. A rómaiak idejében dunamenti őrtorony, a 12. sz. végén és a 13. sz. elején a hozzáépült kápolna sanctuariuma. Ebből az időből származik ko­ragót stílű szentségtartó fülke, a volt sanctuarium boltozata, az. I. és II. eme­let ablakai, valamint a 4. (északi) harangablak. A régi „Rákfalu" lelkekben gyarapodván valószínűleg a 14. században újabb templomot építtetett a je­lenlegi temetőben, mely a 18. században leégett, mire a kegyuraság a régi kápolna helyére a jelenlegi templomot építette, melynek tornya a volt ró­mai őrtorony. Hozzá nem értő kezek által restauráltatván a harangablakok stílus nélküliek. A torony 4 féle faragott kövekből áll, a többi rész tégla és terméskő vakolva. Minthogy a torony jelenleg már több mint 30 év óta res­taurálva nem lett, s a községnek stílszerű restauráláshoz anyagi ereje nincs, kérelmünk oda irányul, hogy a Tek. Műemlékek Orsz. Bizottsága - tekintve a torony műemlék jellegét - a toronynak stílszerű restaurálásához anyagi és erkölcsi támogatásával hozzájárulni szíveskedjék." A kiküldött építész Lá­czay Fritz Oszkár jelentése szerint nincs szükség restaurálásra és MOB köz­reműködésre. A mai helyreállítási gyakorlatban is megszívlelendő egyik megjegyzése: „a falu cementhabarccsal akarja az egész tornyot bevonni - ez nagyon hibás lenne." A cement műemlékeken való alkalmazásának kérdéséhez most röviden idé­zek egy másik MOB iratot. 1909-ben Sztehlo megvizsgálja a pannonhalmi milleneumi emléket és javaslatot tesz a szükséges munkákra. Egyeben mel­lett javasolja a hézagok cementhabarccsal való kitöltését. Jelentéséhez a kö­vetkező megjegyzést fűzi az ügy előadója: „Sztehlo II. építész urat újból fi­gyelmeztetem, hogy már a budavári templomnál 1874-ben figyelmeztette a vállalkozót a déli oldal helyreállításánál Schmidt, hogy cementtel a hézago­kat kitölteni nem szabad." (OMvH Irattár MOB 1909/10.)

Next

/
Thumbnails
Contents