Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata (Művészettörténet - műemlékvédelem 1 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1991)

Szobrászok - Bezerédi Gyula

borral, vagy azok egy változatával, tekintve, hogy mindegyik bulldogot ábrázol. Valószínűbb, hogy egy téma többször megismételt változatáról van szó, eltérő nevek alatt. (Például; Olasz agár

59

, „Kutya"

60

.) Ismeretes síremlékei Hegyi Aranka a Kerepesi temetőben (1908 k.),

61 Millacher-síremlék (az egykori Németvölgyi temetőben, ismeretlen időpontban).

62 egykori ríme; VI. Bajza u. 19. (1890-ig); VI. Lendvai u 2. (1891-95); Tisztviselőtelep, Pákozdy-ház (?); X. VII. Nefelejts u. 40. (1890-es évek vége); I. Kelenhegyi út és X. Csanád u. 35-37. (utóbbi műhely, 1905 körül). Dolgozott egy időben Újpesten, lutheránus templomból átalakított(?) műteremben: itt készítette a Vigadóba került szobrait.

63 VIGADÓ Bezerédi műve a díszterem nyugati oldalán, konzolokon a Csárdás és a Menüette szoboralakja.

64 OPERA Bezerédi készítette a királyi feljáró mellvédjeit indító két bronz apród szobrot.

65 KELETI PÁLYAUDVAR A főhomlokzat párkányán az Ipar, Kereskedelem, Földművelés és Bányászat szobrai. (A szobrokat eltávolították helyükről.)

66 ÁLLATKERTI FŐKAPU 67 Az előtétrács posztamensein tigris- és oroszlánszobor. PARLAMENT Bezerédi készítette az épület déli szárnyának bejárati keresztszárny homlokzatát díszítő Werbőczi István; a lépcsőházi szárny északi falán Dobó István és Pálffy Miklós; a kupolateremben Hunyadi János és Mátyás király szobrait, apródokkal. Werbőczi szobrát, a Parlament műszaki osztálya szerint 1956 után, homlokzati burkolatcsere közben távolították el a homlokzatról, a Szépművészeti Múzeum háborús műtárgyveszteségjegyzéke ellenben már 1952-ben elveszettként említi. MILLENEUMI KIÁLLÍTÁS Barokk épületcsoport. A homlokzat szélső, íves rizalitjaira állított nyolc mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos kettős szobrát; a köztes falszakaszok főpárkányaira állított nyolc magában álló alakot; a középső rizalit kupolaépítményére ültetett hat pár puttót; a homlokzat összesen nyolc monumentális atlasz-domborművét; a középső rizalit és a sarokrizalitok címertartó alakjait és sárkányszobrait; a középső rizalit homlokzatának szárnyas nőalak-párját, Bezerédi, Kallós Edével alkotta. A Milleneumi Kiállítás részeként felépült történelmi főcsoport ideiglenes és végleges felépítésében résztvevő vállakozók szerepe nem tisztázott teljes egészében. Az sem vi-