Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata (Művészettörténet - műemlékvédelem 1 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1991)

Szobrászok - Brestyánszky Béla

BRESTYÁNSZKY BÉLA (brestinai, 1834. XI. 15. - 1895.) Családneve ismeretes „brjesztennei Bresztyenszky" formában is. Marco Casagrande-nál inaskodott. Az Esztergomban dolgozó Casagrande megkedvelte és Itáliában taníttatta. E korszakából ismeretes tollrajza az Ecce Homo (1850).

2 1859-ben Velencébe ment és két éven át Luigi Borro olasz szobrász mellett dolgozott. 1863-ban Triesztbe költözött, ahol befejezte (?) Capo lino olasz szobrász utolsó művét, egy kolosszális angyalszobrot. Triesztben alkotott szobrokat a székesegyház homlokzatára, mintázott szobrokat a városháza homlokzatára - összesen öt darab monumentális mellszobrot készített e célokra - majd megalkotta Capolino domborművekkel díszített emlékművét is. 1863-ban Pestre költözött. Pesten Alexy, Izsó, Marschalkó műtermeiben dolgozott. Részt vett a kassai székesegyház díszítószobrász munkáiban is.

3 1865-ben visszament Velencébe. Ekkor alkotta Barziza gróf számára a Gyászoló Génius szobrát, amely Bassanoba került. 1866-ban Triesztbe, 1867-ben Bécsbe költözött, ahol 1880-ig dolgozott. Bécsben a Zeneakadémia, az asperni híd, valamint az (osztrák) államvasutak palotájának szobrászati díszítésén munkálkodott.

4 1877-ben a Deák-szoborpályázaton III. díjat nyert, Huszár Adolf és Zumbusch osztrák szobrász mögött. 1880-ban végleg Budapestre költözött. Ismeretes kisebb művei; báró Edelsheim-Gyulay Lipót mellszobra (1877, Bécsből küldte pesti kiállításra)

6

, Mária és a gyermek Jézus, Keresztelő Szent Jánossal, bronz dombormű,

7 (1878, talán azonos azzal a domborművei, amelyet az Árkay Aladár tervezte régebbi városmajori templom (XII. Csaba u. 5., elkészült 1923-ban) sekrestyeoldalában helyeztek el.

8

) Ámor és Psyché (1878),

9 Madonna (1878),

10 Peri Jakopo

11

, (1880, minta az Operaház számára; nem ő kapta a megbízást), Tinódi

12

, (a Vigadó belső tereinek pályázatára, 1883; nincs adatunk arról, hogy mi lett a szobor sorsa). 13 Ismeretlen időpontban készítette Garay János szobrát. Bécsi címe; X. Himbergergasse 26. Budapesti címe; VI. Gyár (ma Jókai) u. 5. VIGADÓ A Vasárnapi Újság és a Képes Családi Lapok szerint Brestyánszky alkotta Lyra szobrát az épületre, vagy belső terébe. Tekintve, hogy ezt az adatot más források nem erősítik meg, és Czagány István - aki annyira tisztázta a Vigadó építésének történetét, amennyira azt egy lebombázott, kiégett épületnél ez lehetséges - sem tud róla, két esetről lehet szó; 1.) a szobor valóban elkészült, ám - méreteinél, vagy elhelyezésénél fogva - olyan jelentéktelen volt, hogy mások nem emlékeztek meg róla, vagy 2.) az újságok csak - félreértve - szándékot jeleztek, a szobor azonban nem készült el.

1