Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata (Művészettörténet - műemlékvédelem 1 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1991)

Szobrászok - Szász Gyula

SZÁSZ GYULA (Székesfehérvár 1850. II. 18. - Budapest 1904. VI. 24.) Bécsben tanult, a Képzőművészeti Akadémián. 1872-ben a Kiállítási Alap díját nyerte el. Még növendékként alkotta meg Szent Péter és Szent Pál szobrait a nagyrécsei templom számára. Olaszországban volt tanulmányúton. Korai műve „Bacchus neveltetése" 2 (szoborcsoport, akadémiai díjjal kitüntetve, vala­mint a Szűz Mária szobra a tapolcai templomban. 3 1875- ban faragta a nagykanizsai városháza csonka tornyára a város címerét. 4 1876- 77-ben Timaderzsen családi sírbolt díszítőszobrait készítette el. építtető: ? építész: Meixner Károly kőfaragó: Kelendorfer József műasztalos: Thék Endre 5 6 7 1877 előtti alkotásai a Tragödia (így!), „Húzd rá cigány!" , „Nincsen rózsa tövis nél­o kül" elnevezésű kompozíciók. Az 1870-es években Izsó Miklós munkatársa volt. Izsó „Búsuló Juhászát" az ő fel­ügyelete alatt öntötték bronzba. 9 1877- től özvegye engedélyével, Izsó szobrainak általa készített másolatait, - Búsuló Ju­hász, Arany, Petőfi, Dugonics... - árulta. 10 1879 előtti munkája Szent Vendel a fehérmegyei káptalan valamely temploma (?) ré­szére. 11 1879-ben készítette el az Ybl Miklós-féle Ercsi-i Eötvös-obeliszkre Eötvös József dom­bormuvet is. 1879-80-ban a Kerepesi temetőben Haggenmacher Henrik családi sírboltjának szob­rászati díszítését alkotta. építész: Feszty Adolf 1880 táján fejezte be a kiskunmajsai plébániatemplom elé állított Szentháromság szob­rát. 14 1880 körül a budai Kertészeti Iskola részére (Ménesi út 43.) „Kertész leány" szobrát al­kotta, majd a kísérleti szőlőtelep bejáratához általa alkotott férfi- és nőalak-szobrot ajándékozott. 15 1880-ban a Hadügyminisztérium szobrainak megbízására pályázott, Nádasdy szobrá­val. E megbízást nem kapta meg. 16 1880- ban kiállította az Operaháznak szánt Palestrina és Pergolesi zeneszerzők szobra­inak mintáit. 17 1881- ben alkotta „Jób megpróbáltatása", „Dobozy" című szobrait. 18 1881- ben fejezte be a kolozsvári református iskola egy tanárának síremlékét. 19 1882- ben fogadta el a Fővárosi Képzőművészeti Bizottság „Dobverő" (férfialak) szobrát a Vigadó homlokzatára. E szobor azonban nem került tervezett helyére, sorsa; (elké­szült?) ismeretlen. 1883- ban szerepelt a Vigadó belső díszítésének pályázatán 21 E pályázaton sem érhetett

Next

/
Thumbnails
Contents