Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata (Művészettörténet - műemlékvédelem 1 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1991)

Szobrászok - A Szandház műhely és köre - Szabó Antal

építtető: Kereskedelmi és Iparkamara építész: Meinig Artúr Kő tagozatok és dombroműves oromzati dísz. I. József főherceg családi sírboltja. Az egykori Királyi palotában (ma; Magyar Nemzeti Galéria). Ismeretlen időpontban. A kriptában lévő szarkofágokon Stróbl Alajos, Zala György, Senyéi Károly művei láthatók. Talán a Szabóval baráti viszonyban lévő Senyéi révén jutott Szabó a kriptában kőfaragói munkához. Uxa József, „A budavári királyi kápolna, a nemzet temploma" című művében (Bp. 1934) nem említi Szabó nevét a kriptában dolgozók között. V. Kossuth L. u. 5. Nemzeti Kaszinó. Ismeretlen időpontban. Kétemeletes, klasszicista bérházból átalakított klub-épület. Megsérült a második világháborúban, utána lebontották. Ismeretlen mértékű átalakítási (?) munka.

40 Dümmerling Ödön, Béka Soma; Orsz. Magyar Pantheon c. művére hivatkozva közli, hogy Szabó közreműködött az alábbi építkezés munkáiban is (V/11, o.); GRÓF KÁROLYI ALAJOS FÉLE PALOTA Az elhúzódó építkezés miatt lehet, hogy Szabó valóban dolgozott ezen az épületen. Ha így van, ez - tekintve, hogy Justh Zsigmond 1889-ben már mint kész palotáról ír az épületről -, a Szandház-Szabó közös műhely idejében történhetett. Ennek ellenére Dümmerling - családi emlékezetből? - önálló művei közé sorolja, ami felveti a kérdést, vajon Szabó nem a kertvégi loggia-architektúra díszítésében vett részt? A tiszta neoreneszánsz loggia két szélén egy-egy, a palota homlokzati szobrainak antikizáló formáihoz (lásd Schaffer-nél!) nem igazodó, könnyedebb tartású szoboralak állott, amelyek kompozíciói beleillettek Szabó alkotásainak sorába. A loggia szélein puttófigurák ültek, a falában pedig a kúszónövényzettől a fotón nehezen kivehető domborművek helyezNádasdy-palota Nem világos, hogy az 1887-88-ban felépült VIII. József krt. 35.sz. alatti Nádasdy-féle „bérpalotáról" van-é szó, avagy a Nádasdy grófok V. Múzeum krt. 15. sz. házban lévő lakosztályait alakította át Szabó Antal.

42 Szabó Antal fiatalabb korában meglehetős szobrászati készséget mutató, ám nem fejlődő és hiányosan képzett szobrász. Épületeket díszítő szobrai a sematizmusban feloldott realizmus jellegzetes termékei; mindenféle egyéniesítést megszüntető és drámaiságot elmosó stilizációja alkalmas volt a szobrásztechnikai problémák kikerülésére. Feltehetően képességei hiányosságai ösztönözték az alakos szobrászat elhagyására és a díszítő tagozatok készítése felé fordulásra. ízlése igazodott a századvég szecesszióban feloldódó neobarokkjához. Ennek megfelelően megbízói körének élén Hauszmann Alajos állott - akivel bizokedtek el.'