Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata (Művészettörténet - műemlékvédelem 1 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1991)

Szobrászok - A Szandház műhely és köre - Szandház Károly és Szabó Antal

A SZANDHÁZ MŰHELY ES KORE SZANDHÁZ KÁROLY és SZABÓ ANTAL (Pest 1853. VI. 13. - Nógrádveróce 1939. HL 20.) Szabó Antal apja Szabó György kőfaragómester, anyja Summi Erzsébet. (Talán rokona az építőmester Schumy Rezső családjának?) Alsó fokú iskolái elvégzése után, mint tehetségesen rajzoló gyereket, szülei, a Szandház műhelybe adták tanulni. Szabó, az 1870-es évek elején Berlinbe utazott tanulás céljából, de megélhetési problémák miatt rövid idő multán visszatért Budapestre, ahol újra a Szandház műhelybe állt be dolgozni. Főiskolai tanulmányainak elvégzésére 1875 őszén Münchenben beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára. Feltehetően 1876 (őszén?) tért haza. A fővárosban ismét a Szandház műhelyben dolgozott. 1880-ban feleségül vette Szandház Károly Mária leányát. Ezután, Szandház Károly, fivére kiválása után, régi műhelyükben társul fogadta. Kettejük korkülönbsége - 26 év -, valamint közösnek hirdetett munkáik változó színvonala valószínűsíti, hogy Szandház Károly fokozatosan átengedte a gyakorlati munkák elvégzését Szabó Antalnak. A kor szokása szerint bizonyosra vehető, hogy anyagilag is jótállt érte. 1888-ban a győri bencés gimnázium épületszobrászati munkáit végezték, építész: Czigler Győző műasztalos: Thék Endre műlakatos: Jungfer Gyula

1 Lyka szerint már együtt is dolgoztak a lipótvárosi Szent István plébániatemplom („Bazilika") építkezésén, de a későbbi leírások már csak Szabó nevét említik. A Szandház-Szabó műhely 1889 nyarán bomlott fel. Dümmerling szerint, a család emlékezete a két mester ellentéteit őrizte meg a közös műhely felbomlása kiváltó okaként. Ezt erősíti meg, hogy Szandház Károly a szétválás után még egy darabig hirdette magát önálló mesterként. Közös műhelyük a régi Szandház testvérek-féle műhely; VII. Akácfa u. 43.

2 VI. Andrássy út 20. (VI. Sugár út 40-42.) 1879-81 Háromemeletes, eklektikus bérház. Az épületet díszítő szobrok feltehetően a második világháború során tűntek cl. építtető: Gomperz Zsigmond építész: Freund Vilmos építőmester: id. Bobula János kőfaragó: Seenger Béla, Seal ma ni ni és tsa színesüvegezés: Róth Zsigmond mozaikkészítő: Depóid Luigi Fáklyatartó szoborpárok az épület főpárkányára ültetett mellvédek négy sarokpontján. Építészeti tagozatok.

3