Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. auguztus 27. délelőtt. Levezető elnök: Varga Kálmán - Tima Zoltán: Riverloft konstrukció és rekonstrukció

ami nem feltétlenül anyagi támogatást jelent, hanem inkább a szabályozókban, az építési előírásokban tesznek olyan könnyítéseket, amelyek egyszerűbbé teszik az ingatlanfejlesztések helyzetét és az építész életét is. Néhány szóban bemutatnám a helyszínt. A Duna-parti épület a XIII. kerületi Népfürdő utcában áll és állt is 1914 óta, amikor Neushof Kornél tervei alapján megépült a székesfővárosi gázgyár lipótvárosi telepeként. A hányatott sorsú épület 1914-ben készült el, akkor amikor az első világháború kezdődött. Az épület rögtön a monarchia egyik legnagyobb hadikórházaként működött. Nagyon kevés dokumen­tum állt rendelkezésünkre az épületről elsősorban talán azért, mert elkészülte után a hadsereggel, illetve a honvédelemmel került kapcsolatba. Néhány képet és korabeli fotót leszámítva, sem a Fővárosi Tervtárban, sem egyéb helyeken nem volt fellelhető semmilyen eredeti dokumentum. A világháború után az épület még mindig nem gázgyárként működött, hanem a Kolozsvárról elmenekült egyetemet fogadta be ideiglenesen, és csak 1920-tól működött ismét a gázgyár épületeként és lényegében gázszerelési tárgyak telepe volt, ahol a gázórák hitelesítése és raktározása folyt. Egy 1944-ből származó helyszínrajz szerint a Párkány utca - Viza utca - Révész utca és a Népfürdő utca által határolt területen ez volt az egyeden jelentősebb épület. Egészen a hetvenes évek végéig a Gázgyár tulajdonában állt és utána aztán szép lassan a Gázgyár megszűntével különböző tulajdonosokhoz került át és végül is az ingatian­fejlesztés potenciális helyszíne lett, és ugyanaz a fejlesztő vásárolta meg, aki 2003­ban a Riverside apartman-házat építette. Néhány szóban bemutatnám az épület rajzait. Az épület struktúráját nyomon követve, igyekeztünk egy új és minden szempontból egységes kompozíciót létre­hozni. Nagyon érdekes az épület eredeti megfogalmazása, mert nem pontosan ért­hető, hogy egy Duna-parti épület főhomlokzata miért nézett egy mellékutcára és miért fordultak a Duna felé a lépcsőződő oldalszárnyak. Mivel nem volt érthető, ezért ezt a számunkra kicsit csonkának tűnő struktúrát egyszerűen kiegészítettük és lényegében alaprajzilag szinte megtükröztük az épületet. Az eredeti Neushof-féle épületnek csak a később épült toldalék részét bontottuk el, egyébként teljes egészé­ben megmaradt eredeti állapotában. Az északról hozzáépült új épületszárnyban kizárólag lakások épültek, nyilván másfajta struktúrában, mint a régi épületben. A régi épületben a középvonal mentén válik el a két funkció. Az egyik oldalon irodákat, a másik oldalon úgynevezett loft la­kásokat terveztünk. A földszinten egy jól sikerült kísérletet hajtottunk végre. A vala­mikor 2000-ben elkészült szabályozási terv egy nagyon komoly, kb. 40 m zöld sávot tervezett az épülettől északi irányban, ami valamikor majd egészen a Dunáig fut le. Ezt és az épület átiáthatóságát könnyedségét erősítve, az épület a földszinten átjárható. A földszinten az új épület alatt, minimális funkciót, szinte csak az épületek bejáratait terveztük, egy-egy kapcsolódó üzlethelyiséggel, illetve a keleti oldalán egy uszodával. Az épület belső oldalának zöldje integránsán kapcsolódik az említett zöldsávhoz és egy egységes keretbe foglalja azt a gondolatot, amit valamikor a sza­bályozási terv megfogalmazott.

Next

/
Thumbnails
Contents