Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. augusztus 27. délután. Levezető elnök: Mezős Tamás - Esettanulmányok - Kruppa Gábor: Lakópalotából elit szálloda (Budapest, Gresham)

akkor ez annak a kornak a csúcstechnológiáját képviselte. Amerikából hoztak priz­maüvegeket a passzázs lefedéséhez, központi porszívó, elektromos világítás volt a házban, persze azért még csirkék is voltak a pincében, hogy mindig legyen friss hús. A kapuk szenes és gőzös áramfejlesztővel működtek. A pávás kapuk a pincébe le­süllyedtek és akkor a passzázs kocsival átjárható volt. Tehát azok az emberek, akik most ezt a házat használni akarják, azok ugyanúgy elvárják, hogy ez a ház a 21. szá­zadban a kor csúcstechnológiai színvonalát képviselje, ezért természetesen be kellett építeni légkondicionálót, számítógépes hálózatot stb. A légkondicionálás nagy át­mérőjű légcsatornákkal és egyebekkel jár, a tűzoltó berendezés nem eg}' nagy dolog, de azért csak kellett rá gondolni stb. Nagyon érdekes dolog a passzázs, ami már akkor sem felelt meg a tűzrendészeti előírásoknak, mert acélszerkezetű pillérekre volt az egész kiváltva és az, ami manap­ság is előírás, hogy a menekülés egy olyan térbe kerüljön, amiből a hő- és füstelve­zetés megoldott, itt nem volt teljesen biztosítva. Tehát száz évig létezett ez a ház úgy, hogy nem volt konkrét használatbavételi engedélye a tűzoltóságtól. Nagyon örü­lünk, hogy ezt végre sikerült megoldani. Mielőtt a munkához hozzákezdtem, elég sok portugál műemlék épületben jár­tam, amiből szállodát csináltak. Ott erre van egy állami program és az a helyzet, hogy Magyarországnál szerencsésebb történetű országokban az a dolog, hogy egy arisz­tokrata család benn lakik a kastélyban, majd utána annak egy részéből szállodát csinál­nak, az megteremti valahogy annak a lehetőségét, hogy a folyamatosság megmarad­jon. Ez olyan dolog, amit ez a szegény épület nem érhetett meg. Itt jelentősek voltak a világháborús pusztítások, meg az 56-os forradalom sem kímélte, hiszen szerencsét­lenségére ott áll a Belügyminisztérium meg a Duna mellett. Tehát, amikor ez a ház megújult, akkor azért egyrészt azt kellett elérni, hogy ne hirtelen újuljon meg. A fő­homlokzaton egyébként döbbenetes látvány volt, amikor az évszázados kosz lekerült a homlokzatról és a világosszürke kő előkerült a fekete alól, ami hosszú ideig megha­tározta a városban a látványelemet. Tehát lekerült róla az összes kosz, de arra töreked­tünk, hogy azért a patina ne kerüljön le róla, amitől egy műemlék mégis műemlék. Biztonságosan és szerkezetileg (nem csak tartószerkezetileg, hanem az összes csem­peburkolatok és egyebek tekintetében is) biztonságosan üzemeltethető legyen az épület, tehát ne essen a fejére senkinek egy üvegcsempe se, és ne dőljenek ki a korlá­tok, stb. Tehát biztonságosan üzemeltethető épület legyen. Mi a beruházót meggyőz­tük, hogy ami nem feltétlenül zavaró, azokat a sérült részeket igyekezzünk megtar­tani, és ne legyen túl fényesre visszatisztítva, mert meg kell őrizni azt, hogy ezek a részek az eredeti hatását keltsék. Sajnos arra most nincs idő, de a legnagyobb kihívás a zsolnai csempe restaurálása volt, de azt hiszem, ez majd egy külön előadás lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents