Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)
Plenáris ülés 2007. auguztus 27. délelőtt. Levezető elnök: Varga Kálmán - Maros Pál: ING székház az Andrássy úton
védelem, a kivitelező, a piac stb., amin el lehet adni és ezek mind olyan kártyák, amit az ember teljesen váradanul húzogat és az ún. kockázatkezelés az ingatianfejlesztőnek azt jelenti, hogy bármikor ki kell tudni lépni ebből a folyamatból. Ezt fontos elmondani, mert egy ingatianfejlesztőnek alapvetően úgy kell elkészítenie a projektjét, hogy ki is tudjon belőle lépni. A másik kis anekdota, ami talán szintén szimpátiára fog találni, az egy amerikai énekesről szól. O nem más mint Dean Martin. Aki olyan idős mint én, az biztos emlékszik erre a pofára, aki egy nagyon híres tévészereplő volt, egy popénekes. Egyszer meghívták Párizsba a párizsi operaházba, hogy tartson egy koncertet. Aki ismeri az amerikaiak és a franciák közötti nem túl barátságos viszonyt, az arra gondol, hogy a párizsi operaházban azért általában más minőségű művészetet élvezhetnek az emberek, mint a Dean Martin. Amikor Dean Martin valóban megérkezett az operaházba, minden fényben úszott; O, a fehér zongorája, fehér ruhája. A franciák nagyon hűvösek voltak, még azok is, akik jegyet vettek. Körülnézett és azt mondta, hogy ez egy csodálatos épület. A közönség kezdett olvadozni. Ez a csillár, ezek az erkélyek, hát ezt megveszem, mondta Dean Martin, és a koncertnek vége lett. Néha az ingatlanfejlesztők is üyen szerepbe kerülnek, amikor azt mondják, hogy itt van egy csodálatos épület, itt van egy csodálatos környezet és attól, hogy én kijelentem, hogy megveszem, attól kezdve a dolog már nehezebbé válik. Abból a bizonyos kevesebb mint tizenkétezer védett ingatlanból nagyon sok olyan ingatlan van, amelyik tulajdonképpen ingadanfejlesztőknek eszébe sem jut, mert nem tudják hasznosítani. A műemléki ingatlanok nagyobb része valószínűleg az ún. közösségi ingatlan. A „kereskedelmi" ingatlan aránylag kevesebb. A kereskedelmi ingatían hasznosításnál azt, hogy milyen fejlesztésben fog gondolkodni a fejlesztő, és milyen költségvetést fog erre áldozni, tulajdonképpen a fejlesztés hasznosulása fogja meghatározni. A közösségi szférában pedig a költségvetés határozza meg a hasznosítást és minél nagyobb a költségvetés, annál valószínűbb a hasznosítás, az épület karbantartása, üzemeltetése, a programok beépítése, annál biztosabb, hogy a folyamatnak lesz eredménye. Tehát az ingadanfejlesztő alapvetően a hasznosítás lehetőségéből indul ki ahhoz, hogy meg tudja állapítani a költségvetését, a szükséges ráfordítást. Az Andrássy út 9. csak egy illusztráció arról, hogy melyek azok a problémák, amelyek egy ilyen fejlesztésnél létrejönnek. Az ingatlanfejlesztő és az őt képviselő, y agy a vele együtt dolgozó, a vele meditáló építészek értéket akarnak létrehozni. Az értékképzés nagyon lényeges momentuma nem csak az ingadanfejlesztő gazdasági racionalitásának, hanem azoknak a tervezőknek is, akikkel együtt dolgozik. Nekik kell megtalálni azt a pluszt, amiből az érték, az ő munkájuk eredményeként létrejön. Ez a legnagyobb különbség azokkal az építészekkel, műemlékesekkel, restaurátorokkal szemben, akik nem új értéket akarnak létrehozni, hanem a meglévő értéket akarják megcsillantani, megtartani, új környezetbe illeszteni. Az egyik az egy szolgáló építészet, amelyik az értékek megtartására, kicsiszolására, törekszik, a másik az ingatlanfejlesztő mellett dolgozó építész az, akinek legfőbb motivációja az, hogy értéket tudjon létrehozni. Az Andrássy úti projekt esetében is ez egy nagyon sok vitát kiváltó elem volt. Közhely, hogy minden ami régi, valamikor új volt, és nagyon