Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. auguztus 27. délelőtt. Levezető elnök: Varga Kálmán - Fejérdy Tamás: Ingatlanfejlesztés történeti környezetben – elvek és lehetőségek

A harmadik javaslat az engedélyezési eljárás menetéről szól. A műemlékállomány jelentős részénél a fenntartás és hasznosítás érdekében funkcióváltásra van szükség. Ezekben az esetekben mindenképp meg kell találni azt a funkciót, amely a műemlék fennmaradását szolgálja. A műemlékeknek erre az állományára a hatóságnak előzetesen részletes javaslatot kellene adnia már a településfejlesztési, településrendezés tervfázis közben, vagy akár önálló határozatban. Gondolok itt arra, hogy fontos tudni a védendő értékeket és azt is, hogy elbontható-e az utcai homlokzat, egy vagy két traktus, egy udvar, két udvar. Tehát tudni kell, hogy hol van a védettség határa, annak érdekében, hogy egy pesti belvárosi bérház legfontosabb értékei meg tudjanak maradni. Ezek a döntések azért fontosak, hogy mindenki be tudja árazni a saját tevékenységét és mindenki felelősen tudja végiggondolni, amikor belefog egy ház felújításába, hogy az mennyi teherrel és munkával fog járni. Végül az együttműködésről szeretnék szólni. Azt gondolom, hogy jelenleg az együttműködés a műemlékes szakmán belül nagyon jó, de hogy az önkormányzatokkal, illetve a fejlesztőkkel nehézkes, illetve hiányzik, az biztos, holott nagy szükség lenne rá, hiszen mindkét oldal ugyanarról a társadalmi környezetről és ugyanarról az épített környezetről beszél. Ehhez az együttműködéshez azonban tiszta és valamennyi fél számára adatható és kötelező szabályrendszer kellene. FEJÉRDY TAMÁS INGATLANFEJLESZTÉS TÖRTÉNETI KÖRNYEZETBEN - ELVEK ÉS LEHETŐSÉGEK Alföldi György barátom előadása után legszívesebben félretenném, amit leírtam és a beszélgetést folytatnám, de nem fogom, abban a reményben, hogy hátha az előadás bizonyos értelemben válasz arra, amit tőle hallhattunk. Mindenesetre a kályhától indulnék és visszatérek kedvenc témámhoz, az integrált értékvédelemhez, ugyanis én úgy gondolom, hogy a műemlékek megőrzésének és az ingadanfejlesztésnek a lehetséges találkozási pontja az eredményes együttműködés, a fenntarthatóság alapja az integrált szemlélet alkalmazása, úgyhogy ezért, mintegy bevezetésképpen erről fogok beszélni. Mi az integráció? Az integrálódás eredeti jelentése egységbe rendezettség, az egységesülés, beilleszkedés, egyes részeknek az egésszé való egyesítése, összegeződés. Közgazdasági tartalma: a gazdaság egyes ágazatai, részei, egységei közötti együttműködés. Most nem csak a régészet, a műemlékvédelem és a műtárgyvédelem integrációjáról beszélnék, hanem a magasabb szintű gazdasági integrációról is. Onnan indulnék, ami ma már többször elhangzott, a műemlék és a környezet viszonyától, amelyek annyira összetartoznak, hogy együtt alkotnak egészet. Elég sok és sajnos nem mindig pozitív a tapasztalatunk a műemlék és környezetének alakulásáról. A műemlék és a környezet kapcsolata, tartalma folyamatosan változik, fejlődik és ez igaz a műemlékvédelem másfél százados történetének az egész vonulatára.