Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. auguztus 27. délelőtt. Levezető elnök: Varga Kálmán - Alföldi György: Az épületek műemlékké válásának társadalmi-gazdasági hatásai

nagy szükség van Magyarországon és ezt mi fejlesztők is így gondoljuk. Az ország, a nemzet története, identitása szempontjából fontos épületek és épületegyüttesek védelméről, azt gondolom, gondoskodni kell. Csaknem tizenkétezer védett műemlékünk van, ezeknél is sokkal több az az épület, ami helyi védettségű. Azt gondolom, hogy ez a bővülés egyrészt egy örömteli folyamat, másrészt látható, hogy már a védett épületek fenntartása is olyan teher a társadalom számára, mellyel nehezen tud megbirkózni. Különösen igaz ez azokon a helyeken, mint a Józsefvárosban, ahol nem csak a védett épületek fenntartása, felújítása a feladat, hanem ennél sokkal inkább társadalmi problémák megoldása. Számunkra tehát, ahogy a bevezetőben is mondtam, természetes, hogy a társadalmi szövetet, a gazdasági szövetet és az épített szövetet nem külön, hanem egységben, egységesen tudjuk kezelni. Szeretnék néhány javaslatot tenni a konferenciának a vita kedvéért arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezeket a helyzeteket tisztázni, megoldani. A műemlékké válás első lépése a védési folyamat. A védési eljárás a törvény szerint bárki kezdeményezésére elindulhat, lefolytatásáért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felelős, és a Hivatal előterjesztése alapján az illetékes miniszter - jelenleg a kulturális miniszter - dönt a védésről. Az eljárás során csak építészeti-műemléki szempontok kerülnek vizsgálatra. Az épület tulajdonosát, aki majd kötelezettje lesz a műemléki érték fenntartásának, megkeresik ugyan, de szava nem nagyon van a folyamatban. Végül is a KÖH saját hatáskörében folytatja le az eljárást. Van egy speciális eset, az ideiglenes védelem, amikor mindenféle eljárás nélkül 1 + 1 évre ideiglenesen védetté lehet tenni egy épületet és ebben az időszakban a KÖH válik elsőfokú hatósággá. Azt, hogy baje ez, azt nem lehet tudni így elsőre, de mondok egy példát, ahol számunkra ez problémát okozott. A Józsefváros hosszú-hosszú előkészítés után 2003-ban elkezdett egy nagy fejlesztést. Előtte elkészültek a településrendezési tervek, annak rendje-módja szerint. A terv végigment mind a harminchat hatóságon, így a KÖH-ön is. Két műemléki zsűrin csiszoltuk a kialakítását és ezzel azt hitte a kerület, hogy ő megtett mindent és megkötheti a szerződést a befektetővel, ami tíz éves munkát fog számára garantálni. A kerület, talán először Budapesten, kötbérterhes határidőket, kemény szerződést kötött a befektető partnerrel azért, hogy létrejöhessen ez a fejlesztés. Hiszen a Józsefvárosban vagyunk és 2003-ban még nem volt ennyire jó híre a kerületnek, tehát a kerület mindent megtett azért, hogy oda gyűjtse a fejlesztőket. Elindult a fejlesztés és két év múlva egyszer csak jelentkezett a Hivatal, hogy három épületet védeni kíván a területen. Majd újabb egy év múlva újabb hármat. Itt lehet elmondani, hogy három új védelmi eszközt is meg tudtunk ismerni ez alatt az idő alatt. Volt egy előzetes levél arról, hogy majd védeni fogjuk. Ez tulajdonképpen közigazgatásilag nem értékelhető levéltípus, ami csak arra jó, hogy azok a csapattagok, vagy azok a partnerek, akikkel együttműködünk, azok megijedjenek, hogy itt valami készül, amiből vagy védelem lesz, vagy valami hosszú csatározás. Utána jött az ideiglenes védelem, erről már beszéltünk, majd ezt követte a végleges védelem. Ugye nem kell mondani, hogy az önkormányzat és a fejlesztő üzleti tervei pillanat alatt romba dőltek. Az önkormányzatot és a fejlesztőt is több százmillió forintos kár érte. Mivel a fejlesztés mögött az önkormányzat állt, természetesen minket, a magyar államot, a