Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. auguztus 27. délelőtt. Levezető elnök: Varga Kálmán - Mezős Tamás: Fenntartható fejlődés és a műemlékvédelem

evidenciák a megőrzésre érdemes épületek esetében nem mindig egyértelműek. Ezért lehet fontos az építész szerepe a folyamatban, mert történeti tudása és az épület adottságainak ismeretében ő képes kapcsolatot teremteni az építtető és az épület között. Más szavakkal, az igények és a lehetőségek között. Ez nagyon lényeges, mert az épület az, aki - és itt nem véletlenül személyesítem meg - képes arra, hogy bizonyos szükségleteket kielégítsen. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy ezt észrevegyük és ennek kiteljesítésében segítsünk. Természetesen a funkció, az épület használhatósága elsődleges szempont a helyreállítás folyamatában, de számunkra ezen kívül is több értékkategória definiálható a műemléki érték meghatározásakor. Ezek között materiális és immateriális értékalkotók egyaránt előfordulnak. Valószínűleg a materiális értékek megőrzése az egyszerűbb feladat. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy éppen az anyagi értékek megőrzése területén kell a legtöbb kompromisszumot megkötnünk. Emellett azonban létezik az immateriális műemléki értékek hierarchikus bonyolultsága is, amit Budapest példáján szeretnék illusztrálni. Mindannyian tudjuk, hog}' a főváros esetében az értékválasztás mennyire aktuális kérdés és milyen sokszor válik konfliktusok forrásává. Számomra az értékalkotók nem csak egy adott épületen jelenhetnek meg, hanem az a települési környezet is tartalmazhat megőrzésre érdemes elemet, ahol az emlék áll. így például a történeti fejlődés során kialakult településszerkezet, az utcahálózat, továbbá a telekstruktúra, a kialakult utcakép, a környezet beépítésének módja is képviselhet olyan értéket, amire figyelni kell, ami megőrzésre érdemes lehet. A hierarchikus osztályozásban csak ezt követik azok az egyedi sajátosságok, részletek, mint a kapubejáró, a lépcsőház vagy akár a függőfolyosó-rendszer, ami lényeges lehet, adott esetben egy 19. század végi lakóháznál. Ezekre az önálló funkcionális egységekre a tervezés során az építésznek különös figyelmet kell fordítani. Egy 19. század végi épület esetében lehetséges, hogy egy-egy lakáson belül is vannak olyan színvonalú enteriőrök, amelyek figyelmet érdemelnek. Természetesen nem szeretném kihagyni az értékek felsorolásából az architektonikus, a képzőművészeti és az egyéb építészeti, szerkezeti értékeket sem. Pest történeti magja és a kivezető utak, az egykori Váci út, a mai BajcsyZsilinszky út, illetve a Rákóczi út vonala, történetileg alakult ki. Ezek az értékek a régmúltban keletkeztek, de nem hagyhatók figyelmen kívül azok az értékek sem, amelyek a város későbbi fejlődése, bővülése során keletkeztek, mint például a Nagymező utca, hogy csak a jelentősebb utakat, utcákat említsem. Megőrzésükre szintén nagy figyelmet kell fordítani. Budapest 19. század végi historikus beépítése szempontjából alapvető és meghatározó értéket képviselnek az utcaképek is. Ha az utcaképeket alkotó sokszor leromlott állagú épületek eltűnnek, megbomlik az egyensúly. Amikor a 19. század végi város értékeinek megmentéséről beszélünk - szándékosan és tudatosan nem említve külön egyeden egy negyedet sem -, akkor hangsúlyozni kell, hogy annak egésze fontos. Hogyha bármelyik elemet kivesszük és azt mással helyettesítjük, akkor a rendszer sérül. Ha tehát az utcaképeket fontosnak, értéknek tartjuk, akkor eredeti formájában kell azokat megtartani.