Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Fejérdy Tamás és Lombos István - Varga László: Az épített örökség helye és szerepe a regionális fejlesztési tervekben és programokban

emberek is visszajelzik, hogy a turizmussal foglalkozó gazdálkodó szervezetek és a természetes személyek közötti kapcsolat nincs kellőképpen kialakítva a régióban. Hogy milyen témákat fog ez érinteni? Ha pályázatot írnánk ki, akkor a támo­gatható pályázatok közé gyakorlatilag érdemes lenne a szálláshely kapacitás bőví­tést a minőségi fejlesztést, a turisztikai infrastruktúra-fejlesztést, és az attrakció­fejlesztést is betenni. Ha a földrajzi területet megnézzük, akkor a világörökség, a történelmi helyszínek, a kastélyok és a várak jönnek szóba és természetesen a bor­termelő vidékek, valamint a termálfürdők. Ha lehetőségünk lesz rá, hogy ezt a pályázatot 2007-től meghirdethessük, akkor gyakorlatilag ebbe a blokkba nyugod­tan be tudjuk építeni kulturális örökség védelmét és a műemlékvédelmet. Amiről most beszélek, ez a tervezési anyagunk programja. A törzsanyag mind­össze 30 oldal, amiben csak a fő témakörök vannak felsorolva. Nagyon sok szakér­tőnk és szakértői szervezetünk dolgozik rajta. Elkészítik a pályázati kiírások háttérdokumentációját. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag meghatározzák, hogy a regionális pályázati kiírás esetén milyen földrajzi területekkel, milyen műemléki, történelmi, örökségi kategóriákkal kell foglalkoznunk, milyen mértékűnek kell lenni százalékos értelemben a támogatási szintnek, mennyi legyen a maximális támogatás mértéke, stb. A pályázati kiírás tervezet formájában október végére el fog készülni. Az anyagok a Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapján és a www/norda.hu honlapon is megtalálhatók. A regionális fejlesztési terv törzsanyaga és a pályázati kiírások nyers változatai szeptember - október táján készülnek el. Lehetőség van az anyagokkal kapcsolatban véleményt mondani, egyébként a regi­onális program társadalmi egyeztetését már április közepén elkezdtük. A turisztikai-idegenforgalmi programban helyet találhat magának és szerintem helyet is fog találni a műemlékvédelem és a kulturális örökség védelme. Tehát szándékaink szerint lehetőség lesz egyrészt az épületek rendbetételére és valószí­nűleg sok esetben foglalkoznunk kell azzal is, hogy megtaláljuk egy-egy épület megfelelő funkcióját. Olyan funkciót, ami természetesen tiszteletben tartja a műemlékvédelmi előírásokat, és kötelezettségeket. A harmadik témakör alapvetően az önkormányzatokat, a nonprofit szervezeteket és a civil szervezeteket fogja érinteni és megpróbáljuk, nagy szavak ezek, a váro­sok közötti normális, pontosabban hatékonyabb kapcsolatrendszert kiépíteni, illetve bizonyos dolgokat rendbe tenni a régióban. Városaink és a városkörzetek három csoportba sorolhatók nem rangsorként, csupán csak arról van szó, hogy nem vagyunk gazdagok, de azért mondjuk bangladesi szintű szegények sem, viszont városaink és vonzáskörzetei között óriási gazdasági, társadalmi különbsé­gek vannak. Ezt mindannyian tudjuk. Tehát amikor a 2007-es tervünket készítjük, akkor arra kell törekednünk, hogy ezek a városok a gazdasági, társadalmi különb­ségek figyelembe vételével pályázhassanak. El kell kerülnünk azt, hogy azonos pályázati kiírás keretén belül versenyezzen egymással mondjuk Miskolc és Bátonyterenye vagy Szécsény. Tehát csak azok a városok versenyezzenek egymás­sal, amelyek hasonló társadalmi, gazdasági helyzetben vannak. Most nézzük meg, hogy hogyan találjuk meg szakterületünket, mármint a műemlékvédelmet közvetlenül is. Az első városcsoportunk, Miskolc, Tiszaújváros,

Next

/
Thumbnails
Contents