Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Hozzászólások - Szmodits Júlia - Tihanyi Csaba - Szatmári István

kai kapcsolatban a jobb áttekinthetőség kedvéért is, és bírálóként is azt szeretném mondani, hogy részletes információkat csak a nyertes pályázóktól kérjünk. Mindig beszélünk róla, de úgy tűnik, hogy ebben az országban elérhetetlen az, hogy az épített érték újrafelhasználása, hasznosítása, megóvása, helyreállítása valamivel jobb lehetőségeket kapjon, adókedvezmények, támogatások és egyéb juttatások révén. Például át lehetne venni az Angliában már csaknem egy évtizede jól működő rendszert, amelynek keretében a szerencsejáték bevételének egy bizonyos százalékát az ország épített értékeinek megóvására fordítják. Azt gondolom, hogy kormányzati befolyással el lehetne érni, hogy nálunk is legyen ilyen. SZMODITS JÚLIA Az Ybl Egyesületet képviselem. Jelenleg is folyik a III. Nemzetközi Ybl Alkotótábor, talán látták a programot az Örökség című újságban. Alkotótáborunk sorsa 250 ezer magyar forinton múlott, amit nekem az augusztus 22-én meginduló tábor előtt a rokonoktól kellett összekalapoznom, hogy az Erdélyből, Vajdaságból és Felvidékről érkező lelkes diákok szálláshelyét ki tudjam fizetni és a busz reggel elinduljon Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ybl műemlékeit megtekinteni és alkotó műhelymunkával feldolgozni. Két nap elteltével három észrevételem van. Az egyik az, hogy a férfi elnökök és férfi előadók között csak egy női előadó volt. Az esélyegyenlőség címén a jövőben érdemes szétnézni, hiszen rengeteg hölgy van a műemlékvédelemben, szívesen hallottam volna női előadókat is. Szívesen hallottam volna a civil szervezeteket is, hiszen kevés területen működik annyi civil szervezet, mint az örökségvédelemben, talán a drogprevenció és az egészségügy az, ahol annyi olyan civil szervezet van, ami állami feladatokat vállal át. A harmadik pedig az, hogy hiányolom a jövő nemzedék jelenlétét. Elhangzott, hogy az építészeknek és az örökségvédőknek szimbiózisban kell együtt dolgozni és gondolkozni, de sajnos az oktatásról nem esett szó. Csak egy esetlegesen feltett kérdésben került szóba, hogy nem oktatnak építészeknek régészetet, örökségvédelmet és fordítva. Talán érdemes lenne ezekre is odafigyelni. TIHANYI CSABA Van ebben az országban egy olyan jogszabály, amelyik a rendezési tervek kötelezően alátámasztó munkarészeként előírja az építészeti értékvizsgálatok készítését. Tulajdonképpen némileg kampányszerűen, de folyik a rendezési tervek készítése. Állami támogatás központilag ugyan nincs mellé rendelve, de pályázni a területfej-