Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Hozzászólások - Somorjay Sélysette - Káldi Gyula - Varga László

SOMORJAY SELYSETTE Úgy tűnik, hogy Varga László előadása többünk fantáziáját elindította. Én is ehhez szeretnék kapcsolódni. Nekem az tűnt fel, ahogy mondandóját strukturálta. Varga László azt mondta, hogy vannak olyan fejlesztési területek, ahol az épített örökség nem érintett. Lehet hogy én ezt nem egészen jól látom, de az volna iga­zán előnyös a műemlékvédelemnek és az örökségvédelemnek, ha az egész fejlesz­tési koncepciót úgy lehetne megfogalmazni, hogy minden terület preferálja, ha meglévő épített környezeti értékek kerülnek felhasználásra. A gazdasági résznél az ingatlanigényt is be lehetne építeni. Azt hiszem ez nekünk nagyon nagy nyere­ség lenne. A másik dolog, amit elsősorban Hajdók Judit előadása kapcsán kell megemlíteni, az az, hogy jó lenne, ha el lehetne érni a pályáztatási rendszer szaka­szolását, jó volna, ha lenne mód a kutatás, a feltárás finanszírozására is. KÁLDI GYULA Ma is elhangzott, tegnap is elhangzott a szakértői csoport szükségessége. Ez támogathatná a települések munkáját és ugyanakkor az is elhangzott, hogy az ehhez szükséges fedezetet valahonnan biztosítani kell. Kérdésem a következő: Az EU-s pályázatok csak és kizárólag a beruházásokat, vagy a szellemi kapacitások folyamatos működtetését is támogatni fogják? Véleményem szerint nagyon hasz­nos volna, ha ez utóbbiak támogatása is lehetséges lenne. VARGA LÁSZLÓ Én úgy gondolom, hogy a mi programunk, bár nincs szó szerint és teljesen konkrétan megfogalmazva elég rugalmas lesz ahhoz, hogy pl. az egyházi örökség­gel is foglalkozni lehessen. A regionális operatív programban 2007-től a pályázati kiírásainkban csak olyan tématerületekkel tudunk majd foglalkozni, amelyekre az utolsó döntés alkalmával a régió szabad kezet kap. A pályázatírás tekintetében az utóbbi 10-12 évben azt hiszem, hogy egy ici­picit fejlődtünk. A mi tapasztalatunk az, hogy a gazdálkodó szervezetek könnyeb­ben veszik az akadályokat, valahogy gyorsabban, praktikusabban pörögtek föl. Problémákat látunk az önkormányzatoknál, a nonprofit és a civil szervezeteknél. Mi erre a megoldás? Az első gondolatom az, hogy egy ember nem tud megírni egy pályázatot. A pályázatot lehetőség szerint minimálisan három embernek kell

Next

/
Thumbnails
Contents