Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Esettanulmányok - Simon Mihály: Pályázatok –a fejlesztés új lehetőségei

sokrétű, évtizedes tapasztalatokon alapult. Ezt követően egy választott testületre, egy laikus társadalmi megbízatású polgármesterre és egy apró munkaszervezetre hárult a feladat. Ugyanakkor még volt az akkor hároméves világörökségi rang, ami nem csak a településé, hanem az építészeti értékegyüttesé és azon keresztül az országé volt. Egy élő faluban, meg kellett őrizni azokat a jegyeket, ami miatt az UNESCO annak idején méltónak találta Hollókőt a világörökségi listára való fel­kerülésre. A 90-es évek első felében a falu vezetése érthetően nagyrészt az Újfalura, az Ófalu fölé épített új településrészre koncentrált. Az Ófalu tekintetében a műem­lékvédelmi szakemberek a források felkutatásával elvégezték azokat az infrastruk­turális fejlesztéseket, amelyek révén mindenféle közművel ellátták a felújított falut. Mi történt azután, hogy az Újfaluban is megvalósult az infrastrukturális fejlesz­tés? A figyelem visszairányult az Ófalura. Közben pedig megtanultunk versenyez­ni, megtanultuk azt, hogy Hollókő ugyanúgy verseng a forrásokért, mint más tele­pülés, megtanultuk hogy a fejlesztéseket megelőzi egy komplex gondolkodási folyamat, amely egy átfogó helyzetértékelést, helyeztünk felismerését és a jövőbeni teendők kijelölését jelenti. Megtanultuk, hogy önkormányzati intézményeinknek és a közigazgatásnak versenyeznie kell, minőségi közszolgáltatásokat kell biztosí­tani a lakosoknak, mert különben elszívja a falu lakóit a város. Megtanultuk kezelni a turisták áradatást, és irányítani, ösztönözni a korántsem egységes vállalkozói szférát. Megtanultuk, hogy a visszakapott műemléki állománnyal tulajdonosként, gondos gazdaként kell bánni, egyszerre kell a vállalkozások ösztönzőjeként és vál­lalkozóként megjelennünk. Megtanultuk továbbá a vállalkozási és a nyelvi ismere­teket továbbadni. Falusi turizmus és nyelvi képzéseket tartottunk a lakosságnak és megtanultuk azt, hogy az örökség komoly érték, a falu fejlődésének egyetlen alapja. Tehát stratégiát alkottunk. Több dokumentum született és nemrégiben a világörök­ségi egyezménynek eleget téve megszületett a véleményem szerint legkomplexebb dokumentum; a Világörökségi Kezelési Terv, amely kijelölte a falu fő stratégiai irá­nyait. Ezek a következők: A falu élő jellegének megőrzése, egy menedzselési szerve­zet felállítása, az építészeti hagyomány és a néphagyományok megőrzése, valamint a munkahelyteremtés és a turizmus fejlesztése. Az „élőfalu" jelleget különböző eszközökkel és módszerekkel próbáljuk meg­őrizni. A piaci folyamatoknak köszönhetően irreális ingatlanárak alakultak ki az Ofaluban. Önkormányzatunk elővásárlási jogával élve próbálja az egyes eladáso­kat, adásvételeket nem gátolni, de valamilyen módon irányítani, befolyásolni az esetleges források felkutatásával, ingatlanok vásárlásával. A településrendezési tervbe, a helyi építési szabályozásba olyan szabályokat vettünk be, amely a keres­kedelmi-gazdasági rendeltetés átalakítását, a rendeltetés-módosítás tekintetében teljesen megtiltja, a lakás funkciójú alakítást pedig megengedi. Sajnos a források felkutatása, 2004. május l-e után nehéz, mert az Európai Unió támogatási rend­szere alapvetően nem favorizálja a föld és az ingatlanvásárlást, de léteznek most is olyan lehetőségek, melyből egy-egy ingatlant mégis vissza tudunk szerezni az önkormányzat tulajdonába. Elindítunk egy bérlakás programot, ennek eredmé­nyeképpen az önkormányzati tulajdonban lévő, eddig közhivatali vagy közfunkci-

Next

/
Thumbnails
Contents