Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Fejérdy Tamás és Lombos István - Varga László: Az épített örökség helye és szerepe a regionális fejlesztési tervekben és programokban

Tudjuk, hogy az Európai Unió a versenyképességre igen nagy hangsúlyt fog helyezni. A versenyképességnek az én szakmai tapasztalataim szerint minimálisan három formája van, az egyik a gazdasági, a második a társadalmi, a harmadik a környezeti versenyképesség. A területi versenyképesség, amelyről manapság sokat beszélünk alapvetően mindhárom fogalmat magába kell, hogy foglalja. Fejlesztési tervünk első blokkja csak a gazdasággal foglalkozna. Az ipari beszállító-rendszereket mindenképpen fejlesztenünk kell. A mi esetünkben két iparágra, az elektronikára és a vegyiparra kell koncentrálnunk. Természetesen 2007 és 2013 között az elektronikán és a vegyiparon kívül minden gazdasági fejlesztést segítenünk kell minden olyan cég technológiai fejlesztését illő lenne támogatnunk, amely hatékony, célszerű fejlesztéseket akar csinálni. A régióban mindenképpen többet kell foglalkoznunk a környezetvédelmi elemmel, a környezetvédelemmel, és ha ezzel többet akarunk foglakozni, akkor feladatunk a környezetvédelmi ipar kialakítása. Jobban igénybe kellene vennünk a régióban lévő felsőoktatási intézmények kapacitásait. Tudjuk, hogy jelenleg a felsőoktatási intézmények és a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolat a régióban még nem túlságosan jó. Ezzel a témával foglalkoznunk kell és foglalkoznunk kell a logisztikával is. Ezen belül van egy eretnek gondolatunk mégpedig az, hogy a meződkövesdi repülőteret talán praktikus lenne a 2007-2013-as időszakban újraéleszteni. Újraéleszteni azért, mert korábban is különleges adottságokkal rendelkezett ez a repülőtér, hiszen alapvetően a teherszállításra, katonai teherszállításra lett kialakítva és közel van Miskolchoz, Tiszaújvároshoz, közel van az M3-ashoz is. Tehát ennek a végrehajtása praktikus lenne, de ezen kívül nyilvánvaló, hogy a vállalkozások üzleti szolgáltatásait is javítanunk kell. Ezek az elképzelések ugyan a műemlékvédelmet nyilvánvalóan nem érintik, de ha abból indulunk ki, hogy az épített környezetnek nem csak védelme, hanem kialakítása is van, akkor nem szorul különösebb magyarázatra, hogy oda kell figyelnünk a gazdasági fejlesztések kapcsán arra, hogy milyen épületeket építenek a gazdálkodó szervezetek és milyen felújításokat csinálnak. Ez a program lehetőséget ad arra, hogy az épületfelújítások megfelelő színvonalon történjenek a gazdálkodó szervezetek esetében is. A tervezés folyamán figyeltünk arra, hogy nagyjából szinkronban legyünk a számunkra ismert uniós elképzelésekkel, illetve szinkronba legyünk az ún. Országos Fejlesztési Koncepcióval és az Országos Területfejlesztési Koncepcióval is. Odafigyeltünk, hogy milyen gondolatok jelentek meg a dokumentumokban. Viszont voltak időszakok, amikor konok módon csak a saját szempontjaink szerint dolgoztunk, tehát úgy, hogy a saját elképzeléseink szerint mindenfajta külső behatást kizárva, terveztek a szakértőink. Egy-két esetben egyébként a programon ez látszani is fog. Látszik azért is, mert a program kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy lehetőleg egyszerű legyen, de ugyanakkor egyetlenegy olyan lényeges terület sem maradjon ki, aminek a fejlesztése számunkra 2007-től fontos. A második fő téma az idegenforgalom és a turizmus már közvetlenül érinti az örökségvédelmet, illetve a műemlékvédelmet. Elképzelésünk az, hogy az északalföldi régióval érdemes lenne együtt dolgozni. A turizmus esetében a „hálózatosodást", szeretnénk egy ici-picit erőltetni, ugyanis általános tapasztalat, és ezt a szak-