Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Esettanulmányok - Őze János: Az örökség, mint fejlesztési potenciál

Hogy mire vagyunk büszkék? A ferences templom és kolostor helye a város nyugati részén van, ahol feltételezhetően, amíg erődítménnyé nem alakították az ún. balassagyarmati kapu lehetett. E mellé helyezték a kolduló rendet és ez természetes dolog is volt. Szeretném hangsúlyozni azt, amit az összes műemlékkel kapcsolatban igen fontosnak tartok, hogy funkciója van, mégpedig noviciátus működik benne, ugyanaz a funkció működik benne, ami több évszázada volt és ez úgy gondolom jó hatással van a főcímben megadott dolgokra. Sőt, a ferencesek évszázadok során meghatározói voltak Szécsény szellemi életének és szinte azt mondhatnám, hogy ez jelenleg sincs másként. A ferences rendhez tartozik a zárda is. Az egykori irgalmas zárdát nem visszakapták, hanem megvették, rendes pénzért, és ugyanakkor a beteggondozó nővérek jelenléte is színesíti a kisvárost. A Forgách-kastély 1760-ban épült, mai formáját többszöri átépítéssel kapta, ún. Grassalkovich stílusú, de erre majd később visszatérünk, mikor a felújításról beszélgetünk. A lényeg az, hogy ennek a helynek is van a funkciója; megyei helytörténeti múzeum és régészeti műhely. Az egykori védművekhez tartozó bástyák nyomai ma is láthatók. A kastély jobb oldalán van egy kerek bástya, erre merőlegesen húzódik a déli városfal, nagyjából körbe veszi a belső városrészt és újból záródik a kolostor mögött. Ezek a XVI.-XVII. században alakultak ki. A városfalnak ugyan nincs funkciója, de a főkapu mellett a bástyák a múzeumhoz kapcsolódnak. A kerekbástyák mellett lévő ún. vámháznak, amelynek a felújítása most folyik, szintén lesz funkciója. Tourinform iroda és kismerterségek háza címen fog működni. A belső város és környezete műemlékileg és régészetileg védett. A belső városhoz kapcsolódott a várárok amelynek betöltése után a XVIII.-XIX. században kialakult új városrészben van a patika. Amire legbüszkébbek vagyunk az az egykori postaépület barokk épülete és a ferde tűztornyunk. Érdekességként el kell mondanom, hogy a főút éppúgy körívben veszi körül a belső várost, mint Pestet a kiskörút, vagy Sopronban a Várkerület. Természetesen ezen értékek megtartásában és bemutatásában nagy szerepe van és volt a mindenkori műemléki hatóságnak. Megtaláltam az 1965-ben készített, még ma is aktuális intézkedési tervüket. A Móga Sándor által 1991-ben készült rehabilitációs terv nagy segítséget jelentett a 2003-ban elfogadott helyi építési szabályozási rendeletünk megalkotásához. Úgy gondoltuk, hogy sikerült megfognunk, megtartanunk azt a karaktert, amit több évszázad alatt a kisváros hozott magával. Ez tette lehetővé hogy a Phare program keretében a történelmi város infrastruktúrájának rekonstrukciójára igen jelentős pénzt nyerjünk. Ennek kivitelezése napjainkban folyik. Akik Szécsényben voltak és átbukdácsolhattak a földhányásokon és egyéb dolgokon, tapasztalhatták ezt. A pályázatot a kincstárral és a megyei közgyűléssel közösen nyújtottuk be. A program három részből tevődik össze: A kastélyfelújítás során új színezést fog kapni a homlokzat, sőt az ablakok körüli évszázadok alatt lepusztult tipikus barokk jegyeket viselő kereteket is visszatesszük és ezáltal tényleg egy igazi kastély fog kialakulni, ami megfelel a korábbi leiratoknak, amelyek úgy írták, hogy egy vidékies barokk kastély. Érdemes lesz megnézni, remek lesz, és bízom benne, hogy szépen fogja a felújított belső városrészt ékesíteni.