Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Tardy János - Fáy Dániel: Az épített örökség, mint turisztikai vonzerő és potenciál

kezeteket nyugodtan fel lehet használni, be lehet építeni és ezt el szoktam mondani azoknak az építtetőknek is, akik kikérik a véleményemet arról, hogy mi az, amit cserélni kell, és mi az, amit nem. A tőke megjelenésére szeretnék még visszautalni. Nagyon sok pályázati lehetőség van, és ez örömteli dolog. Egy kisebb tőke és egy csomó partnerség kell. Ezek csuszamlós dolgok, együtt kell működni az önkormányzattal, egy csomó mindenkit meg kell kérdezni, nem lehet akármit építeni, de ezek azok a körülmények, amelyek a dolgokat kezdik jó irányba vinni. Tanulgatjuk, és a pályázati tőke egy olyan lehetőséget ad, hogy értékek születhetnek. De nagyon nehéz, amikor egy kis faluba bejön egy projekt, és nincsenek megfelelő partnerek a kivitelezésben, sem a tervezésben, sem a megítélésben. A falu, a 450 fős település, 40%-a hosszú házban lakik. Kétszintes, nyeregtetős épület elvétve van a faluban, talán 5 épület. Azt gondolom, hogy a mai körülmények között ez normális arány a régi épületek javára. Én azt látom, hogy amikor az építtetőben meg van az a szándék, hogy jót építsen, nagyon ritkán talál Balassagyarmaton, vagy környékén olyan tervezőt, aki tényleg műemléki igényességgel nyúl hozzá az ilyen épülethez, ezért aztán szeretném a konferenciát arra biztatni, hogy tekintse ezt egy kicsit saját feladatának. Jó lenne, ha alakulhatna egy szakmai segítő csoport (építész, néprajzos, szociológus, természetvédő stb.) és a hozzá tartozó finanszírozási lehetőség, amely segítené a terényi és a többi hasonló település értékvédő munkáját. Végül is én azzal zárnám a mondanivalómat, hogy a falunak az lenne az érdeke, hogy ezek a régi épületek ne csak installációk legyenek, mert a turisztika szempontjából a jelenlegi helyzetben ezek sajnos csak installációk. Vérzik a szívem ezekért az épületekért, de meg kell találni azokat a funkciókat (lakóház, múzeum, konferenciaterem stb.), meg kell találni azokat a lehetőségeket, hogy hogy tudnak szervesen, jól kapcsolódni a településhez. Most kezdődött és két megyét átölel az az együttműködés, amit igazából még csak gyakorolunk. Az első kihelyezett vezetői ülés Terényben volt és ez az alkalom volt az az első lépés, amikor szó volt arról, hogy ezt a kezdeményezést a két megyén túl is ki lehetne terjeszteni, mert ugye Palócföld nem áll meg az országhatáron, tehát ki lehet terjeszteni a Felvidékre és én azt gondolom, hogy Terény ebben tud segíteni. Nekünk vannak határon túli kapcsolataink és bízom benne, hogy ezzel a palóc vidék kap egy egységes betekintési lehetőséget.