Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Tardy János - Fáy Dániel: Az épített örökség, mint turisztikai vonzerő és potenciál

Amikor én Terénybe kerültem, akkor zajlott a rendezési terv tárgyalása és volt egy olyan szándék, hogy a 13 egy sorban álló belterületi parasztház helyére, a külterületi rész bevonásával kontyos parasztházakat építenek akkor, amikor van a faluban 90-100 olyan régi, eredeti épület, amit meg lehet menteni. Igaz, hogy sokkal többe kerül, de ott van a faluban, tehát akkor nem szabad külterjesen fejleszteni. Ezt én kritikaként megírtam és jó ideig tárgyaltunk Salgótarjánban. Azonban a tervező elég távol volt attól, hogy ezt a problémát akceptálta volna, így végül is bevonták azt a részt is a belterületbe. Hála istennek a magántőke nem társult az elképzelés mellé, ezért még nem valósult meg belőle semmi. Az én javaslatom az volt, hogy az eredeti telekosztás szerint vonják belterületbe, ültessék be növényzettel a külterületet, hogy 10 év múlva lehessen rá építeni modern épületeket, legyenek ott hétvégi házak, de ez alatt a 10 év alatt foglalkozzunk a régi épületekkel, újítsuk fel őket és csak akkor, ha már az az értékünk megmenekült, akkor lehessen az új területet beépíteni. Nem jutott el idáig a kezdeményezés, pedig tudják, hogy nagyon fontos, hogy megőrizzük a léptéket. Ismeretes, hogy a tőke megjelenése milyen veszélyeket rejt. Mi megcsináltuk a helyi védelmet. Szinte minden nap vitatkozom hétvégi házasokkal, hogy ha lekapják a tetőt, ha már nem nyújtanak be építési engedély kérelmet, akkor legalább tudjunk róla. Nem foglalkoznak a helyi védettséggel. A morál ilyen szempontból elég rossz, és az a lépés, hogy megszületett a helyi védelem, első pillanatra mindenkit felháborított, hogy miért történik ez, mert az ő házuk így nehezebben eladható stb. Hozzá kell tenni, hogy Terényben ma csak hosszú házakat keresnek, a sátortetős ház nem érdekli a vásárlókat. Ezt kihasználva, az egyik család úgy adta el a hosszú házát, hogy helyette kétszer akkora sátortetős házat tudott venni. Végül is az a problémánk, hogy nincsen egy olyan grémium, amelyik el tudná dönteni, hogy, mi az, amit lehet és mi az amit nem szabad. Az a szerencse, hogy hat évvel ezelőtt elindult egy felmérési sorozat. Ennek keretében volt Terényben két műegyetemi és egy Ybl főiskolás felmérőtábor. Az Ybl felmérés az idén volt; és még egy táborra van szükség, hogy a teljes épületállomány fel legyen mérve. így van, illetve így lesz egy dokumentumunk a jelenlegi állapotról. Közben eltelt hat év és most újra tudtuk indítani ezt a dolgot. Ha tudunk javaslatot adni, hogy egy ház hogy lesz eredeti - mert a részleteken nagyon sok múlik -, akkor könnyebb lesz. Aki ott volt és meg tudta nézni Terényben a mi házunkat azt parasztházat ami most egy lakóház, az láthatta, hogy vannak részletek, amik eredeti módon vissza lettek állítva. Nem raktunk például Velux ablakot és megpróbáltuk úgy megépíteni, hogy maradjon meg az eredeti karaktere. Ez azt jelenti, hogy ha valaki belép egy ilyen házba, vagy elmegy előtte, akkor valami megragadja abból az időből, amikor azt kitalálták. Ez aztán tovább hat. Hála istennek több ház már úgy újul meg, hogy figyelemmel vannak a részletekre és van szakember is, aki meg tudja csinálni. A nyílászárókkal nagy probléma van, mert sosem úgy néz ki, amit más profillal gyártanak le. Ez probléma, de az eredeti épületek meg tudnak újulni úgy, hogy vannak dolgok, amik soha az életben nem fognak tönkremenni, tehát az a 80-100 éves gerenda, ami az istállóban a lóhúgy, vagy tehéntrágya gőz impregnálásán ment keresztül, abba nem fog olyan kártevő menni, ami azt tönkreteszi. Ezeket a szer-