Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Tardy János - Tompai Géza: Az épített örökség szerepe és lehetőségei a településfejlesztésben és -rendezésben

Külön lehetne szólni a turizmusról, amelynek fejlesztése közvetlenül járul hozzá a területi versenyképesség erősítéséhez és amelynek fejlesztésében az örökségi értékeknek, köztük az épített örökség értékeinek kiemelt szerepe van. Érdemes rámutatni arra, hogy az épített örökség megőrzése és hasznosítása kiemelt szerepet kap az Európai Unió területi politikájában. A területfejlesztésért felelős miniszterek által 1999-ben ajánlásként elfogadott és az akkori EU-s országok területére kidolgozott fejlesztéspolitikai dokumentum (ESDP: European Spatial Development Perspective) a természeti és kulturális örökséget fejlesztési értékként kezeli és ajánlásokat tesz azok megőrzésére, kreatív hasznosítására. Hasonló módon jár el a területfejlesztésért felelős miniszterek által 2000-ben ajánlásként elfogadott „Az európai kontinens fenntartható területfejlesztésének irányelvei" (Guiding Principles for Sustainable Spatial Development of the European Continent) c. dokumentum is. A most készülő Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció minden vonatkozásban - így az épített örökséggel kapcsolatos célok megfogalmazásában is - összhangban van az említett dokumentumokkal. Meg kell jegyezni, hogy Magyarországnak eddig sem kellett szégyenkeznie az épített környezet megőrzése és védelme érdekében kifejtett erőfeszítései miatt, hátrányunk nem a szemléleti elmaradottság miatt van, hanem anyagi erőforrásaink szűkösségéből adódik. A területfejlesztést szolgáló célelőirányzatok általában egy adott térségben, valamilyen szempontrendszer szerint támogatandónak minősített (kedvezményezett) térségben olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek célja a munkahelyteremtés, a gazdasági szerkezetátalakítás, és az infrastrukturális ellátottság javítása. A támogatási célok között nem, vagy csak nagyon áttételesen jelenik meg az épített örökség védelme és hasznosítása (de nem is ez a területfejlesztési pályázatok célja). Van viszont egy olyan területfejlesztési program, amely eleget tesz annak a fejlesztéspolitikai célnak, amely szerint: „biztosítani kell a különböző településtípusokat és tájakat egyedi arculatúvá tevő építészeti stílusok és településkarakterek (pl. történelmi városközpontok) fennmaradását". Magyarországon is elkészültek azok a programozási dokumentumok, melyek segítségével az EU területfejlesztésre szánt forrásai a lehető legnagyobb mértékben lehívhatóvá válnak. Tovább erősödhet a társadalmi, s ezáltal a gazdasági kohézió. A 2003 márciusában a magyar kormány által elfogadott, majd az Európai Bizottság által befogadott I. Nemzeti Fejlesztési Terv a magyar területfejlesztés alapdokumentumának tekinthető, amely a legfőbb irányvonalakat és kereteket évekre előre meghatározta. A Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan a négy ágazati operatív program mellett elkészült a regionális fejlődést, az EU regionális politikájához illeszkedő térbeli szerkezeti átalakulást szolgáló úgynevezett Regionális Fejlesztés Operatív Program (népszerű rövid nevén a ROP). E program legfontosabb feladata rövidtávon az, hogy a 2004-2006 közötti időszakban regionális fejlesztésekre, területfejlesztésre e program keretén belül lehívható mintegy 80 milliárd forint értékű forrás Magyarország és a magyar régiók számára maximálisan kihasználhatóvá váljék. Az átfogó cél elérése érdekében a ROP