Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Hozzászólások - Halm Tamás

a válaszok az ilyen problémákra. Tehát röviden összefoglalva és az előadásomban is ezt szerettem volna hangsúlyozni, hogy a jelenlegi helyzetben az örökségi szektorban érdekelt összes szereplőnek együtt kellene megfogalmaznia, hogy mit tud felajánlani az említett kihívások megválaszolására. Legyen az akár társadalmi, akár gazdasági, akár területfejlesztési probléma. Mit tudunk ajánlani, és az ajánlatunkban szereplő tételeket hogyan tudjuk garantálni, az egy nagy probléma. Hallottuk a szlovák elképzelésekben is, hogy nagyon sok óhajt soroltak fel, majd a legutolsó mondat elmondta azt, hogy egyelőre nem tudják ők sem, hogy hogyan fognak ezek az igények érvényesülni a fejlesztési tervben. Itt nem elegendő a problémákat, óhajainkat megfogalmazni, konkrét javaslatokat kellene tenni, hogy például a sümegi püspöki palota esetében milyen hasznosítási, helyreállítási javaslatokat ajánlunk és mi a garancia arra, hogy az ott vázolt fejlesztési elképzelések reálisan megvalósíthatók. HALM TAMÁS A felvetődött kérdésekre általánosságokban szeretnék válaszolni. Ez a koncepció az államigazgatás különféle szerveinek és társadalmi partnereinek tudása alapján állt össze. Én nagyon őszintén vázoltam azt, hogy vita van azzal kapcsolatban, hogy központokat kell-e fejleszteni, vagy regionális térségeket, nem foglaltam állást, hanem azt mondtam, hogy ütköztek a vélemények. A Nemzeti Fejlesztési Hivatalnak nincs általános hatásköre. Ha a felzárkóztatásért és területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter terréniumába tartózó szervezetek azt az álláspontot alakítják ki, hogy Magyarország területfejlesztése szempontjából a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal fejlesztése a helyes út akkor a Nemzeti Fejlesztési Hivatal összevágja a bokáját és azt mondja, hogy ezt beleépítjük a koncepcióba, majd elmegyünk a társadalmi vitára, az Országgyűlés elé tárjuk és, ha valaki azt mondja, hogy ez nem a járható út, akkor annak meg kell győznie a politikai döntéshozókat. Nekem nincs felhatalmazásom, kompetenciámról nem is beszélve és nem is értek hozzá, hogy melyik eljárás a helyes, emiatt én nem foglalnék állást egyik mellett sem. Arra, hogy az épített környezetet ki kell hangsúlyozni, arra azt mondhatom, hogy a hoszszabb anyagunkban természetesen ez ki van hangsúlyozva. Nagyon érdekes volt az a felvetés, ami az előkészítő programokra vonatkozott és az is, hogy nincsenek levonva az I. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításának a tapasztalatai. Az a helyzet, hogy most kezdjük megvalósítani ezt a tervet, most kb. 35 milliárd forintnál tart a kifizetés a 677 milliárd forintból, tehát nagyon az elején vagyunk, még tényleg nem tudtuk levonni a tapasztalatokat, de sok tapasztalat már most is összegyűlt, többek özött az, hogy ezt a pályázati rendszert nem egészen így kellene csinálni, mint ahogy most csináljuk, talán nem volna szükség ennyi pályázatra. Az Európai Unió nem írja elő, hogy a pénzeket pályázati úton kell kiosztani és azt sem, hogy milyen arányát kell a pénzeknek pályázati úton kiosztani, hiszen lehetnek központi programok is.