Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Varga Kálmán és Fegyverneky Sándor - Varga Kálmán: Örökségvédelmi stratégia a nemzeti fejlesztési tervben

kuló új intézményekben, vagy a meglévő intézmények megújításában és magában a végrehajtásban is. Tehát ott kell lennünk a tervezés, a megalkotás, és ott kell lennünk a végrehajtás folyamatában is. Azt hiszem, hogy elmondhatjuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terven kívül, vagy ettől bizonyos értelemben függetlenül is arra kell törekednünk, hogy az Örökségvédelmi Hivatal és intézményei újra helyzetbe hozzák az örökségvédelmet, és a műemlékvédelmet, ezen belül ilyen szempontból a mi törekvéseink nem igazán különböznek az itt felvázolt és valószínűleg országos stratégiává emelkedő törekvésektől, de egy biztos, hogy ehhez kapcsolódóan is tovább kell folytatnunk intézményünk belső építkezését. Fel kell készülnünk a házon, vagy a házainkon belül is azokra a feladatokra, amelyek majd ránk hárulnak. Belső fejlődésünknek el kell érnie az eddig kicsit háttérbe szoruló területeket is, mint például a határon túli műemlékeket, hiszen a tervben is szó volt a határközeli térségek, határmenti régiók fejlesztéséről. Ebben a rendkívül fontos kapcsolatrendszerben, amelyet mi nem csak gazdaságilag és turisztikailag akarunk ápolni, hanem azért is, mert a nemzeti kultúránk része, ebben a kapcsolatrendszerben fel kell tudjuk futtatni mindazt, amit eddig elkezdtünk és meg kell próbálnunk egy olyan belső egységet is létrehozni, amely egy ilyen feladatban nagyon markánsan részt tud venni. Persze említhetném azokat a speciális célokat, törekvéseket is, amelyek nem feltétlenül jelennek meg egy ilyen nagyvonalú programban és éppen egyediségük révén nem kapnak önálló teret, tehát kimaradnak. Ezek felfuttatását, támogatását egyfajta ellensúly politikával is biztosítanunk kell. Kiemelkedő szerepe van annak is, hogy meg tudjuk erősíteni a hatósági, illetve államigazgatási feladatokat ellátó egységeinket is. Ezek nélkül az örökségvédelemmel összefüggő jelentős programok bizony nagyon nehezen fognak megvalósulni. Fel kell készülnünk arra is, hogy a hatósági feladatkörben, a régészeti feladatkörben és az örökségi terület más vonatkozásában, mint például a műtárgyfelügyeleti területen ezek a dinamikus programok milyen plusz hatásokat és elvárásokat jelentenek. Ezekre nem csak létszámban, infrastruktúrában, hanem anyagi vonatkozásban is precíz szakmai munkával kell felkészülnünk. Mindaz, amit vázlatszerúen elmondtam, csak rövid áttekintése ennek a feladatrendszernek és egy ilyen fajta koncepció kimunkálásában betöltött szerepünknek. A végrehajtás során sokkal erőteljesebben kell majd részt vennünk, mint az eddigi hasonló, de kevésbé nagy horderejű, de mégis jelentős politikai vagy gazdasági programokban. Befejezésül munkatársaim nevében azt szeretném mondani, hogy mi maximális tudásunkat adjuk a fejlesztési programhoz, de vannak elvárásaink, amelyeket reményeink szerint érvényesíteni szeretnénk. Az eljövő időszaknak ez lesz a fő munkája, és én azt hiszem, hogy ebben mindannyian részt fogunk venni. Ehhez eredményes munkát és sok sikert kívánok.