Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)
Zárszó és a konferencia zárónyilatkozata - Zárónyilatkozat
A XXIII. ORSZÁGOS MŰEMLÉKI KONFERENCIA ZÁRÓNYILATKOZATA Balassagyarmat, 2005. augusztus 24-27. Az évtizedes hagyományokkal rendelkező országos konferencia (műemlékvédelmi, önkormányzati és építésügyi szakemberek, szakmai és civil szervezetek képviselői) ezúttal a fejlesztések és az épített örökség védelmének kapcsolatrendszerét állította a tanácskozás középpontjába. Nagy hangsúlyt kaptak ezen belül az előkészítés alatt álló II. Nemzeti Fejlesztési Tervet megalapozó országos és regionális koncepciók, különös tekintettel a műemlékekben rejlő fejlesztési-gazdasági potenciálra. Az ország jövőjét döntően meghatározó fejlesztési koncepciók, tervek-programok és örökségünk megőrzésének kapcsolatrendszerét, összefüggéseit illetően a konferencia résztvevőinek álláspontja a következő: 1. Az épített és a természeti értékeket magába foglaló környezeti örökség Magyarország kiemelkedő jelentőségű, a jelenleginél sokkal jelentősebb szerepre hivatott fejlesztési erőforrása, amely egyaránt szolgálja az életminőség javítását, a létesítményi infrastruktúra és a turisztikai vonzerő fejlesztését, új munkahelyek teremtését. Ezért a. a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben éppúgy, mint az OFK-ban, az OTK-ban, valamint az ezekre épülő regionális, kistérségi és helyi fejlesztési programokban kiemelt módon kell kezelni a környezeti örökség megőrzését, rehabilitációját. Meg kell teremteni az ezzel kapcsolatos projektek nevesített és közvetlen támogatásának lehetőségét; b. a fejlesztések minden esetben részesítsék előnyben a meglévő történeti ingatlanvagyont; továbbá c. a fejlesztési koncepciók és a regionális tervek vegyék figyelembe, hogy a műemlékek helyreállítása során megóvandó rejtett értékek válhatnak ismertté, ezért tegyék lehetővé, hogy az örökségi értékekre épülő fejlesztési programok két ütemben (kutatás-előkészítés-tervezés, illetve kivitelezés-restaurálás) valósulhassanak meg. 2. Az örökségi értékek megőrzésének, bemutatásának, hasznosításának, a helyi értékekre épülő és tartósan vonzó fejlesztéseknek egyetlen lehetséges útja az értékőrzés és a fejlesztés eszközeinek és céljainak integrálása, összhangja. Hosszú távú, fenntartható fejlesztések garanciája az értékek megőrzésére alapozott fejlesztés, amely a közösségek érdekeit, az életminőségjavítását szolgálja. 3. Az örökségi értékeket figyelembe vevő integrált szemléletű fejlesztések megvalósításához, fenntartásához és üzemeltetéséhez elengedhetetlen feltétel az egyértelmű jogi, szakmai és pénzügyi szabályozás, az értékmegőrzést ösztönző támogatási és adórendszer kialakítása. 4. A fejlesztési törekvésekkel összhangban álló kulturális stratégia kialakítása halaszthatatlan feladat, kidolgozásánál hangsúlyosan kell érvényesíteni a környezeti örökség szempontjait. Ennek keretében szükséges a pályázatok mellett a hatékonyságot növelő közvetlen finanszírozás lehetőségét is megvizsgálni.