A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

2. szekció - Bugár- Mészáros Károly: Város – kastély – majorság

Grassalkovich Antal, a hölgy meg valószínűleg a mezőgazdaság allegóriája, társaságában ló, pulyka, kacsa, liba dombormű ábrázolásával. És itt van a hölgy előtt, egy tyúkültető hely és ott hátul malacot látunk. Az agrártörténeti szobrászatnak világszínvonalú emlékéről van itt szó. A major a Gödöllői Egyetemhez tartozik és ők egy nagy libatelepet tartanak itt, amit egyébként a környezetvédők nagyon nem szerettek, mert a libaürülék durván szennyező, kénes és azért azt a funkciót fel akarták számoltatni. Itt is tárgyaltunk az átvételről, horribilis összeget 600 millió forintot kértek a kivonulásért, pedig az állam tulajdonában volt. Egy komoly programmal rendelkező országban, az országnak a legjelentősebb ilyen fajta agrár kuriózumát egy percig sem hagyják így, ahogy ez van. Szükség volna Magyarországon idegenforgalmi koncepcióra és a vizuális kid túrával összefüggő kultúrpolitikára. Magyarországon csak a szellemi kultúrával kapcsolatban van kultúrpolitika. Természetesen az uradalomhoz tartozik a csárda is. Egészségügyi törvények nyomán létrejött dolog a csárda. Megtiltották, hogy élő állatot lakott településen át lehessen vezetni. Ezért ilyen kvázi „autópálya vendéglőket'

1 kellett létrehozni és külterületen biztosítani az ellátást az embereknek és az állatoknak. Az is egy Grassalkovich uradalmi csárda, ami Máriabesnyő és Aszód között van úgy nagyjából középen, rendkívül közel van ide már az aszódi kastély. A csárdán megvannak az ablakkeretek, a rácsok, sőt megvannak a vendégszobák kályhafülkéi, a kemence, amibe ma bele van fűzve, az egy álkemence, amit valaki a XX. században rakatott oda. Jó magam egy ilyen csárdát már a halál torkából kirántottam, és ez a Kondorosi Csárda. Annak is szépen elkülöníthetők voltak a vendégszobái kályhafülkével, a konyhája, az ivója stb., és mostmár éjszakai kivilágításban is részesül az épület, annyira megbecsülik. Bár legutóbb elbontották a csárda magtárát, mert ki akarták szabadítani az udvarát, és nem tudták, hogy a környező házcsoportban „becsomagolva" benne van a csárdamagtár. A gémeskutat azonban helyreállították. Itt a gödöllői-kisbagi csárda ablakának belső fatokjában még a barokk kosáríves profilú fa nyílászáró is benne van, egészen szerencsés, hogy mi minden megmaradt egy nem védett épületen is. Hátul lehetett a csárdának az udvari oldala, ahol tanyaszerűen, az udvar körül a csárdaudvaron állt a magtár, amiben a kis csárdaföld terménye volt. A csárdaudvaron fedett-nyitott szín is szokott lenni, ahova egy kereskedő éjszakára beállhat, és akkor az áruja biztonságban van az átvonulásnál. Megvan a barokk ajtó is. A neve ma: Kisbagi Csárda, javasolnám, hogy nevezzék Grassalkovich Uradalmi Csárdának, mert az jól hangzik és akkor mindenki tudja, hogy a kastélyegyüttes egyik eleméről van szó.