A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

2. szekció - Klaniczay Péter: A kastélyok és kúriák sorsa a főváros vonzáskörzetében

dobási Úri kaszinót, ahol egy jelentős, pályázaton nyert pénzösszeg felhasználásával felújítás történt. A szép műrészletek előkerültek, és még az egykori bálterem is visszakapta régi formáját, amit az 1840-es években a Honderű folyóirat, mint a vidéki arisztokrácia összejöveteli helyét és a nemesek báltermét emlegette. Ez most egy újabb felújítással, igényesebb faburkolattal végül is előadóterem és összejöveteli terem funkciót kapott. De az utóbbi egykét évben kisebb épületek felújítására is sor került, mint a dobási Halász Jenő kúria, ami könyvtár funkcióval működik. A korábbi, nem túl jól sikerült vakolási, festési hibák kijavításra kerültek, noha a tetőhöz nem nyúltak, mivel annak jelentős költségét az önkormányzat nem tudta vállalni. Az önkormányzat mégiscsak megszabadulna tőle, ami véleményem szerint igen rossz irányba vinné a kúria sorsát, s egy ilyen szintig eljutott és ilyen módon megtartott épületnek semmiképpen nem használna. El kell mondani, hogy a kastélyok és kúriák száma állandóan változott az elmúlt évtizedekben és változik is, így a védetteké is természetesen. A háború után sok kastély romba dőlt. Kisebb részt a harcok, inkább a népharag nyomán pusztultak el, például a tápiószentmártoni Blaskovich kastély vagy a gyömrői Horthy kastély. Mások kisebb sérülésekkel átvészelték ugyan a háborút, de a nemtörődömség miatt oly mértékben tönkrementek, hogy törölni kellett a védett emlékek közül. így törölték a gombai Tahy kúriát és az abonyi Hirsch kastélyt is, vagy pedig a tinnyei Vásárhelyi kastélyt, az érdi Szapáry kastélyt és minden bizonnyal még néhány tucatot fel lehetne sorolni. A következő hullám a hatvanas évek szemlélete, amikor központi sugallat alapján kellett értékelni a műemlékállományt és így esett áldozatul 1971-ben számos épület, noha csodával határos módon, még néhány ma is áll közülük és állítom, felújítható állapotban vannak. Ezek közül többeket újból műemléki védelemre javasoltunk. Ezek egyike a Beleznay kastély Bugyin, ami most már megújult tetővel áll és pályázat útján próbálják a teljes homlokzat helyreállítását valamint a belső kitisztítását elemi. A kastélynak nagyon szomorú sorsa volt. A falu közepén Tsz telep volt és a legkülönbözőbb dolgok történtek benne. Bizonyos szárnyai mára már leomlottak, sőt a jobboldali toldalékot most bontották el. Szerencsére kiszabadították a középső épületszárnyat, elbontva a mögötte épült toldalékot. Nagyon izgalmas és leginkább heraldikusoknak való feladat a címer megfejtése, valószínűleg a Beleznay családé volt, de pontos elemzése még várat magára, hiszen alapos művészettörténeti és festőrestaurátori kutatás még nem volt az épületen. Evekkel, sőt másfél évtizeddel ezelőtt felhívtak, hogy valami van itt a boltozaton, s különböző foltok látszanak rajta. Kérdezték, hogy akarunk-e vele valamit kezdeni. Én akkor azt mondtam, elég zöldfülű módon, hogy természetesen nem tehetünk semmit, mert a kastély nem védett. Az elmúlt időben azért nagy szakirodalma lett a környéknek a környékbeli helytörténészeknek köszönhetően. A kastélyban fantasztikus irodalmi élet zajlott az 1700-as évek végén, Bessenyey György és Kazinczy