A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

I. szekció - Hajdók Judit: A soproni Szent György templom megkezdett orgonarestaurálása

HAJDÓK JUDIT A SOPRONI SZENT GYÖRGY TEMPLOM MEGKEZDETT ORGONARESTAURÁLÁSA A török veszedelmet elkerülő Sopron büszkélkedhet Magyarország legrégibb orgonájával a Szt. György templomban az 1633. évből. A Szt. György templom a középkori hangulatú Várkerületen belül áll, és már az 1300-as évektől az ispáni vár helyén felépült, szabad királyi városi rangra emelkedett polgárváros, Sopron egyik nagyjelentőségű temploma volt. A Szt. György templom orgonája mintegy 100 évvel idősebb az ország barokk orgonáinál. Ez az orgona-örökségünk egyúttal Közép-Keleteurópa legrégebbi orgonája, és úgy a nemzetközi organológiai szakirodalom, mint több idegenforgalmi útikönyv felhívja figyelmet erre az értékes barokk hangszerre. A magyar orgonatörténet - eltekintve a rómaiaktól ránk maradt aquincumi orgonatöredéktől - a kereszténység felvételével kezdődik, amikor is a hittérítők a magukkal hozott liturgiájukban az orgonával is megismertetik a magyarokat. Az írásos források szerint már a 12-13. században bizonyosan voltak orgonáink, éspedig a középkori nagy templomokban mindben zengett orgona. Mátyás és Beatrice híres reneszánsz olaszos orgonakultúrájának azonban véget vetett a török pusztítás, illetve a reformáció orgonaellenes habitusa. A másfél évszázados török hódoltságot a magyar orgonakullúra tulajdonképpen nem heverte ki a későbbiekben sem. Európában a 17-18. század virágzó gazdaságitársadalmi birodalmai mind megteremtenek egy-egy új orgonaépítészeti stílust, amely egyúttal egy új orgona-zeneszerzői stílus megszületését is magával vonja (gondolok például a spanyol barokk, a németalföldi, a Dél-német, vagy a francia klasszikus orgonaépítészetre és az idevonatkozó orgonairodalomra, továbbá nem utolsó sorban a német érettbarokk orgonaépítészetre Johann Sebastian Bach zenéjével). Ugyanakkor a 17. század elnéptelenedett magyar falvaiban 100 évbe is telik, mire újraépülnek keresztény templomaink, amelyekbe először a harangok kerülnek, majd az oltár, szószék után orgonával is ékesülnek. (A török harcokat elkerülő Felvidéken és Erdélyben tovább fejlődik az orgonaépítészet.) Ilyen körülmények között a 17. század eleji orgonaépítészetünkről egyedüli hírmondóként maradt meg a mai határaink között Sopronban a Szt. György templom orgonája. Illetve megmaradt-e egyáltalán a 17. század eleji hangszer? Feltekintve a karzatra egy gazdagon díszített korabarokk orgonaházat látunk reneszánsz elemekkel. Azonban ez csak az orgonaszekrény. Mi van belül? Megmaradt-e a korabarokk hangszer? Hányszor építették át? Helyreállítható-e a korabarokk állapot? Megannyi kérdés merül fel a restaurálása előtt, amely