A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

I. szekció - Kristóf Ágnes: Történeti környezet – a kitörés lehetősége (Ózd projekt)

Örökségvédelmi Hivatal kezében volt - és megindult a küzdelem az örökség alapú városfejlesztés megvalósítására. A csarnokrészek ügye egészen miniszteri levélváltásokig jutott - és a közös erőfeszítések és szándékok következtében a maradványok még állnak (gondoljunk a kémények sorsára!), sőt központját képezik az időközben kidolgozott városrehabilitációs stratégiának. 2003. május végi beadási határidővel hirdették meg az Európai Unió Pályázat Előkészítő Alap (PEA) ötletpályázatát. Ez a konstrukció lehetőséget kívánt nyújtani a csatlakozással megnyíló Strukturális Alapok Regionális Fejlesztési Programjaihoz benyújtható pályázatok elkészítéséhez azzal, hogy állami pénzzel a nyertes pályázatokat kidolgozzák az önkormányzatok részére. A PEA az örökségalapú városrehabilitáció megvalósulásának első finanszírozási lépését jelenthette, ezért az önkormányzattal és az Ipari Parkkal közös megbeszélésen született meg a szándék ilyen célú pályázati anyag benyújtására. Ehhez az Örökségvédelmi Hivatal vállalta, hogy elkészítielkészítteti a megalapozó tanulmánytervet. A feladat szükségessé tette az Ózd kulturális öröksége védelme és fenntartható fejlődése irányainak előzetes meghatározását (az elméleti kidolgozású Ózd-projektben ezek meghatározását a tervidőszak végére tettük). A Hivatal megbízásával és közreműködésével a Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Karának Településmérnöki és Építészeti Tanszéke ezt stratégiai tanulmánytervben dolgozta ki. A tervezet olyan információkat és javaslatokat nyújt a város-rehabilitációt együttesen kidolgozó partnereknek, amelyek kiindulási alapot jelentenek a célok közös meghatározásához és majd azt követően a tervek részletes kidolgozásához. A tanulmányterv két részből áll, az első az Örökségvédelmi Hivatalnak a területen eddig végzett értékfeltárási munkáin alapuló ózdi értékvédelmi stratégiáját mutatja be, azaz azokat az örökségvédelmi modulokat (területeket, épületeket), amelyeket a Hivatal kiemelkedő értékük miatt már védelemre (helyi vagy országos) érdemesnek tart. A második rész az első figyelembevételével városrehabilitációs stratégiát ad, kiemelve azokat a területeket, amelyek „zászlóshajóként" képesek generálni további fejlesztéseket. Ezek: a központi terület és az un. „városkapuk", a Budapest, Miskolc, Eger felőli bevezető utak menti területek. Az anyag ezekre a területekre fejlesztési javaslatot ad azzal, hogy lehetőségeket villant fel az örökségvédelem kereteiben. Ezt azonban nem a hagyományos műemlékvédelem módszereit használva, hanem az integrált örökségvédelem szemléletével teszi: a jövőbe átmenthető természeti-környezeti, építészeti-infrastrukturális, emberi-társadalmi értékeket feltárva és kezelve, a legkorszerűbb „ zöld" eszmék mentén, a múlt, jelen és a jövő hármasságának szerves egységében megfogalmazott ÓZD:"VÁROS A ZÖLDBEN, ZÖLD A VÁROSBAN" jelszavával.