A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)
I. szekció - Kristóf Ágnes: Történeti környezet – a kitörés lehetősége (Ózd projekt)
Hogyan lehet megőrizni és fejleszteni is egyben? Nem anakronizmus-e a két tevékenység egymás mellé állítása? A megőrzés és változás a legtöbb ember számára ellentétes fogalompárt jelent! Nem csoda, hogy a már vázolt, deprimált területek - amelyek elsősorban funkciójukat vesztett ipari és bányászati területek világszerte - kezelésével a legtöbb ország nem tud mit kezdeni, sorsára hagyja vagy lebontja őket, elodázva vagy újratermelve ezáltal a nem megoldott vagy új problémákat felvető kérdéseket, gondokat. Nos, ezeknek a területeknek a kezelése a gondolkodásban és a műemlékvédelemben is új szemlélet elsajátítását igényli: az érték oldalt az ember és jövője, az épített és természeti környezet fenntartható fejlődése szolgálatába kell állítani, a kérdést tulajdonképpen új irányból kell megközelíteni. Erre tett az ország néhány műemlék-, illetve kulturális örökségvédő szervezete már eredményeket felmutatni tudó kísérletet. Az angol műemlékvédő állami szervezet, az English Heritage 1998-ban indította el „Heritage Economic Regeneration Scheme" (HERS) - Örökség Gazdasági Újjászületés Terv - nevű új támogatási programját, amellyel Anglia legszegényebb városi és vidéki közösségeinek felemelését tűzte ki célul. A HERS program ma az English Heritage elsődleges eszköze a megőrzés-vezette, területen alapuló újjászületésnek, amely alapvető szerepet játszik a városok és központjaik szociális és gazdasági fellendülésében, a biztonságos és fenntartható jövőjű közösségek megalakításában. Ezt az épített örökség erőteljes fenntartásával érik el, amely megtartás ezeken a védett, de szegény területeken az egész térség újjászületésének katalizátora. A HERS a helyi vállalkozásokra, a városközpontok üzleteire, a foglalkoztatottságot újratermelő tevékenységekre koncentrál, amelyek a közösségi élet és prosperitás fókuszpontját jelentik és ahol a segítség az épületek helyreállításával, újra hasznosításával, az értékemelkedéssel a mérleg nyelvét átbillenti: a folyamatos helyi foglalkoztatottságot, új otthonok teremtését, a saját belső energiák felszabadítását, befektetések, beruházások létrejöttét képes biztosítani. Az új támogatással a nyilvánvalóan gazdasági szükséghelyzetben lévő területeket célozták meg, amelyeken a korábbi gazdasági alap összeomlott vagy amelyek Anglia legszegényebb területein belül helyezkednek el. Ezek a belső városközponti területek, a feleslegessé vált ipari és bányaterületek, halászkikötők, pusztuló piacvárosok, hanyatló falusi települések. Programjaikat a helyi önkormányzatokkal együtt végzik, akiknek tiszta, egyértelmű tervezési politikával kell rendelkezniük, azt kell kidolgozniuk a helyi gazdasági tevékenységek és az újjászületés támogatására és fenntartására. Az Angliában látott folyamatban lévő néhány példa: London bevándorlók által lakott, 17-18. században épült East-End városrésze, Birmingham kézműiparos ékszerésznegyede, a Derwent folyó egykori textilgyárai köré épült munkásvárosok a folyóvölgyben végig - ez utóbbi területet történeti múltja és