A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

Plenáris ülés - Winkler Gábor: Közös építészeti örökség az egykori Sopron megyében

lepték el e vidéket.. Amíg ök a késő vaskorszak gyűjtögető ősközösségi életét élték, addig a szlávok már az ekés földművelést is ismerték, földjeiket gondosan művelték. Ezekben az időkben jelentünk meg mi, magyarok. Őseink gyorsan elfoglalták e fontos és stratégiailag is jelentős területet: fennhatóságuk egészen a Lajta vonaláig terjedt. Az osztrák történelemkönyvek gyakran említik, hogy Bécs előbb tartozott Magyarországhoz, mint ahogy Ausztria része lett. (Ausztria 955-ben a Nagy Károly által szervezett Ostmark nevű keleti határgrófságból keletkezett és csupán a későbbi években szerveződött egységes állammá.) Az egykori Scarbantia térsége a magyarok bejövetele után ismét gyorsan benépesült. Hogy e város már a kora középkorban igen jelentős volt, bizonyítják, hogy a 13-14. században a legdrágább földárak a magyar királyság területén Sopronban, Mosón környékén és Pozsonyban voltak. A gyors gazdasági fejlődést a településhálózat kiépülése követte. A kor jelentős építészeti emlékei bizonyítják a vidék gazdagodását, látványos gyarapodását. A kora romanika első emlékei az Árpád-kori apró falusi plébánia templomok. Ilyen volt Sopronbánfalván a Mária-Magdaléna templom és hasonló a ruszti halásztemplomba beépített kis korai román templom. A süttöri kora-román templomocska elpusztult, romjait a Fertő vize rejtegeti. A legkorábbi falusi templomok alaprajza meglepően nagy hasonlóságot mutat: maga a templomtér apró kis terem, melyet félköríves apszis, a nyolcszög öt oldalával záródó apró szentély egészít ki. Kubinszky Mihály professzor mesélte, hogy amikor a kiváló német-angol építészettörténet-író, Nikolaus Pevsner először megpillantotta a kőfalakkal körülvett, apró Mária-Magdaléna templomot, földbe gyökerezett a lába. Megdöbbenten állapította meg, hogy ez a templom akár Skóciában vagy Írországban is állhatna, hiszen igazi alaptípusa a kora középkor vidéki plébánia templomainak. Az első falusi templomokat e vidéken is nagyon hamar követték a nemzetségi templomok. Nem egy ilyen nemzetségi templom áll ma is e vidéken, legtöbbjüket a későbbi átépítés során beleépítették az új templomépületbe. Magam néhány éve a csornai prépostság templomegyüttesének helyreállítására készítettem terveket. A gondos épülettörténeti kutatás során, a barokk templom falait feltárva, előkerültek a korábbi előzményépület, az első nemzetségi templom csodálatos részletei. A gótika már sajátos, helyi stílust teremtett ezen a vidéken. A késő középkor művészetének országos jelentősége Dercsényi Dezsőnek a Sopron és környéke topográfiájában közreadott bevezetőjéből is kitűnik. Renate Wagner-Rieger professzornő „A korai Habsburgok időszaka. Székesegyházak és kolostorok (1279-1379)" című kiállítás katalógusában írt részletesen a korszak építészetéről. A bécsújhelyi dominikánus-templommal kapcsolatban említi,