A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

Plenáris ülés - Meggyei Tamás: Hol ér véget a történeti város

épületmagasságot is védjük. Ez a megközelítés differenciált védelmi stratégiákat tesz lehetővé, aminek mértéke városrészről városrészre változhat. Eközben elképzelhető az eredeti épületállomány teljes lecserélődése a beépítés intenzitásának és magasságának növekedése mellett is. Nagyvárosaink belsőségei csaknem kivétel nélkül ide tartoznak. A budapesti Erzsébetváros egyes tömbjeiben az egykori mezőgazdasági telekhasználat nyomai még ma is kimutathatók; mégsem jutna eszébe senkinek a korabeli falusi beépítést visszaállítani - jóllehet az Erzsébetváros történeti városrésznek tekinthető. Ez a megközelítés is tartalmaz azonban ellentmondásokat: mikor tekinthetjük a városalaprajzot „történeti jellegü"nek? A védhető építészeti szoc-reál analógiájára adott esetben elmehetünk-e itt is az 50-es évekig (pl. Várpalota esetében)? A válasz itt is lakonikus: a történeti város ott végződik, ahol a történeti utcavonalak és a telekrendszer már nem tartható fenn. 4. A történeti városrészek lehatárolásának azonban nem csak műszakiépítészeti, hanem kulturális szempontjai is lehetnek. Nemrég sétáltam a budapesti Gát utcában, ahol József Attila született. Az épület egy egyszerű, emeletes eklektikus bérház, amivel szemben egy helyileg védett klinkertéglás nazarénus templom áll, jóval magasabb, különböző minőségű bérházak, földszintes raktárak, foghíjak és néhány, a ferencvárosi rehabilitáció keretében épült, mai építészeti felfogást tükröző épület társaságában. A hely szelleme vitathatatlan, de az utca egésze csak egy átfogó rehabilitáció keretében nyerheti el régi-új arculatát; ennek eredményeképpen azonban igenis történeti városrésszé válik, mint ahogy annak tekinthetjük a Ferencvárosban a forgalomcsillapított Tompa utcát, a Mester utcát, vagy a Körút felé eső párhuzamos utcák lassan megújuló sorát is. Ezt a térséget nem csak az új foghíjak sajnos elég közepes építészeti minősége jellemzi, hanem az is, hogy lassan sikerült visszaadni a városrész hangulatát, visszacsábítani a kisiparosokat és kereskedőket, szállodák építését támogatni, ami megnöveli a városrész látogatottságát és fenntarthatóvá teszi a sok hangulatos kis éttermet. 20 évvel ezelőtt még senkinek sem jutott volna eszébe a külső Ferencvárost történeti városrésznek tekinteni - vagy ha igen, az a kutatók magánügye maradt. Ez a példa - amit remélhetően még sok hasonló követ - arra utal, hogy történeti városrészek ma is „születhetnek". Eszerint egy történeti városrész határa ott van, ameddig a rehabilitációs jellegű városfejlesztés energiái elérnek. A meghatározás arra is utal, hogy ezek a határok időben ki is tolódhatnak, vagyis nem véglegesek. 5. Mint megállapítottuk, nem csak az agglomerációs típusú térségekben, hanem már egy közepes nagyságú település esetében is megfigyelhető egy többmagvú területi rendszer jelenléte, ami felveti a történeti városrészek hálózatának és térbeli-építészeti kapcsolatainak kérdését. Valahányszor