A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

Köszöntők a műemléki világnap alkalmából - Nagy Gergely

összefüggéseit, jelentését. Elcsodálkozhatunk szépségén, söt érdekesnek is találjuk, csak lényegét nem látjuk többé. Az örökség védelme nagyobb figyelmet érdemel. A műemlék szellemiséget képvisel, ami környezetét meghatározó történetiséget és kultúrát hirdető fogalommá is vált. Műemlékeink gondozásával ezt a szellemiséget ápoljuk. Sokan még ma is nyűgnek, kellemetlenségnek tekintik a műemlékeket. Pedig értő kezekben rangot ad, tekintélyt áraszt, hagyományt őriz vagy örökít, egyszóval értéket képvisel. A felelőtlenség, a nemtörődömség, de a hivalkodó gazdagság is visszafordíthatatlan pusztítást okoz. Akik buldózerként nyomulva, beruházásaikat féltve gyűlölik a műemlékeket, nem látják, ezért nem is érthetik, hogy pénzben kifejezhetetlen, de mégis sokszor számszerűsíthető anyagi és szellemi érték születhetett volna újjá. Sokszor még építészek is képviselik ezt a nézetet. Természetesen arra is fel kell figyelni, hogy emellett a mai korban is születnek olyan értékek, amelyek szintén érdemesek lesznek a védelemre. Nem véletlen, hogy a műemlékvédelem fogalomköre is kitágult. A műemlékvédelem területén is igaz, hogy a megőrzés első lépése a megbecsülés, az oktatás, a nevelés, ' az ismeretterjesztés, ezért igen fontos szerepet kell kapjon a műemlékvédelemben. A műemlékvédelemnek társadalmi üggyé kell válnia. A műemlékek jelentős részénél nem lehet gazdaságossági kérdés a védelem és a megőrzés módja. Égetően hiányzik a műemlékhelyreállításhoz, -fenntartáshoz köthető adókedvezmény, vagy adóvisszaigénylési ösztönző rendszer. A műemlékvédelem nem állami támogatásra szorul, hanem állami befektetésre érdemes. Ahogy az oktatásra, a műemlékvédelemre fordított minden fillér is biztos befektetés, ami gazdagon megtérül. Ezért érthetetlen, hogy ma a teljes műemlék állomány védelmére kevesebb pénz jut, mint egy átlagos budapesti foghíj beépítésének költsége, sőt még ezt a keretet is tovább lehetett csökkenteni. A Műemléki Világnap alkalom arra is, hogy eddigi eredményeinkről is megemlékezzünk. A magyar műemlékvédelemnek immár önálló története van. Hausmann Alajostól, Steindl Imrétől és Rómer Flóristól, Möller Istvánon és Gerevits Tiboron át Entz Gézáig és Ferenczi Károlyig felsorolhatatlan a sok híres élet, tudós, szolga, aki felépítette a magyar műemlékvédelem rangját. A maiak ezt a munkát folytatják. A mustra kiállítás idén is megmutatta, hogy a végtelen szerény lehetőségek ellenére, ma is vannak a magyar műemlékvédelemnek eredményei. Immár hagyomány, hogy az arra legérdemesebb műemlékvédők, munkájuk elismeréseként a Világnapon vehetik át a Schönvisner István és a Forster Gyula díjat, valamint a Dercsényi Dezső sajtódíjat. A Világnap alkalmából kívánom, hogy minél több értő, elszánt partnere legyen a műemlékvédelemnek, a hivatásos elkötelezettek pedig olyan környezetben dolgozhassanak, hogy munkájuk nyomán a magyar műemlékvédelem számos újabb eredménnyel gazdagodjon.