A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

Záró plenáris ülés - Elnök: Kóczán Zoltán - Raportőrök beszámolója - 1. szekció: Román András

talán-talán fenntartható lesz. Szólt arról, hogy folyamatban van a legértékesebb gyárépületek műemléki védelme, ami sajnos eddig még nem valósult meg. Ózdon azonban - és ez pontosan kirajzolódott Kristóf Ágnes előadásában - a gyár és az azt körülvevő lakótelepek, valamint a táj együttes védelme a lényeg. Igen karakteres és egymástól eltérő kolóniák, lakótelepek alakultak ki a gyár körül, amelyeknek kertvárosi jellegű fontos értékei vannak. Ezzel kapcsolatban szólt az Ózdon, de minden bizonnyal az ország más részén is érezhető feszültségről és nehézségről, amelyek a társadalmi, szociális háttérből és etnikai kérdésekből is adódnak. Ezek nagyon-nagyon megnehezítik Ózdon és bizonyára máshol is az ilyen területek védelmét és rehabilitációját. A Soproni Lőverekről szólva Kubinszky Mihály először is óva intett mindenkit attól, hogy rossz szokás szerint Lővérnek nevezzék ezt a területet, mert ennek a helyes elnevezése Lőver, illetve Lövérek. Elmondta, hogy ez a terület két, illetőleg három részből áll, a Felső-Lőver, valamint a két részből álló Alsó-Lőver, aminek van egy kertvárosias része és van egy városiasabb része. Elmondta, hogy a soproni polgárság nyaraló negyedeként 1894-ben kezdett benépesedni, majd jóval később vált a terület állandó lakhellyé. Szólt arról, hogy a Lövérek városszerkezeti karakterét négy keskeny út határozta meg és nagyszerű felvételekkel mutatta be azokat az építészeti értékeket, amelyek a városrészt jellemzik. Előadását egy pesszimista mondattal fejezte be, amelynek az a lényege, hogy a Lőver értékeinek inkább csak múltja van, de jövője nincsen. Kuslits Tibor mindezt kétféle módon egészítette ki, részben szólt a korábbi évtizedek rendezési terveiről, a XX. század elején született Walder-féle, a 30-as években készült Boronkai-féle rendezési tervről, és a 62-es általános rendezési tervről is. Ezeknek együtt komoly szerepe volt abban, hogy a Lövérekben olyan jó dolgok is történtek, mint például a Lőver körút kiépítése. Ezt követően Tibor az elmúlt évek, évtizedek építészeti produktumait mutatta be, többször is hangsúlyozva, hogy nem kívánja azokat értékelni, mert az értékelést inkább a közönségre bízza. Igaz ami igaz, jó épületeket éppúgy láttunk, mint elrettentőket. A felkért előadásokon kívül Hajdók Judittól hallhattunk és láthattunk egy igen érdekes előadást a soproni Szt. György templom műemlék orgonájáról. Az 1633-ból származó hangszer nagy része hála istennek megmaradt; a billentyűzete elveszett és helyén ma egy új billentyűzet van. Megmutatta azokat az analógiákat, amiket Ausztriában talált a kutatás, és amelyek valóban nagyon hasonlítanak a Szt. György templom orgonájához és mutatják azt a kölcsönhatást, ami ezen a területen ebben a tekintetben is kialakult. Érdekes képekkel tárta fel az orgona belső szerkezetét és a kutatások eredményeit, valamint a restaurálás célkitűzéseit.