A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

3. szekció - Klaus-Jürgen Bauer: A népi építészet Burgenlandban

települési struktúra megszűnik. A Bécstől délre található egyutcás falvak példája mutatja, hogy itt Európa egyik legnagyobb áruátrakó övezete jött létre, így a városra jellemző vonások megvannak, tehát a falu lassan eltűnik. Ez mindenek előtt Észak-Burgenlandra érvényes. A régi népi kultúra épületei lassan egyedivé válnak, fontos kérdés tehát, hogy a népi építészet még megmaradt objektumait napjainkban milyen módon hasznosíthatjuk, illetve fejleszthetjük tovább. Fennmaradt épiiletek/múzettmok/tipológiis fejlesztések Ha tehát megállapítjuk, hogy a népi építészet, mint a vidéki építészet átfogó általános érvényű konvenciója, az 50-es évek végén megszűnt, akkor fel kell tennünk azt a kérdést: mi történt, és mi történik majd a népi építészet megmaradt elemeivel? Az állapotfelvétel keserű tanulságokat hoz. A régi tulajdonosok ezeket a házakat általában addig lakják, amíg lehet, az utódok pedig már nem újítják fel. Sok ház egyszerűen összedől. Néhány épületen a globalizáció érdekes jelei figyelhetők meg. Elsősorban a horvát falvakban sok jugoszláv származású vendégmunkás család (olcsón) vesz meg a falvakban épületeket, több család egymás mellett több házat, házsort revitalizál. A régi épületeknek ez az újszerű használata nem problémamentes: sok épületet igénytelen módon iparilag gyártott, az üzletekben beszerezhető egységekkel igénytelenül újítanak fel. A népi építészet megmaradt elemeinek további felhasználására lehetőséget kínálnak a múzeumok is. Ennek jó példáját látjuk Fertőszéplakon és Mönchhofon. További lehetőség ezen épületek hasznosítására, hogy a gazdag bécsiek üdülőket létesítenek, vagy művészek lakóházként használják. A legfontosabb persze az lenne, ha a helyi lakosság használná tovább ezeket a házakat. Sok ház esetében az utcai homlokzat megsemmisült, de hátul az udvari részben még sok értékes szubsztancia megvan. Gyakran hiányzik azonban a szép iránti igény. Ezért napjainkban előszeretettel építenek olyan házakat, amelyek nem a saját történelmüket, hanem a nemzetközi luxus absztrakt látszólagos jellemzőit reprezentálják; különálló kontyolttetős házak, melyeknek előkertjében autók állnak. Nem kell ennek feltétlenül így lennie. A burgenlandi építészet mindig is fontos referenciája volt a modern építészetnek: Kaitna (Raichl) Smetana számára az építészet posztmodern megújulásának jegyében, vagy Ernst Hiesmayer számára egy inkább intellektuális megközelítésben, vagy Franz Brandlhofer számára a radikálisan egyszerű struktúrákkal, vagy ha Roland Rainer-nek a korai 60-as évekből származó korszakos Szt. Margitbánya-i üdülőjét nézzük, vagy ha a híres festőművész Kurt Kocherscheidt művészi kontextusát nézzük Jennersdorfban, vagy vegyük Hans Gangoly stoobi galériáját ősi kontextusával, vagy a zurndorfi Sperl lakóházat, melyet Adolf Krischanitz városépítészeti kontextusa jellemez, vagy az unterpullendorfi