A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

3. szekció - Klaus-Jürgen Bauer: A népi építészet Burgenlandban

parasztházak építésének tanulmányozása felé: ötleteket kerestek a paraszti építészetből és díszítéstechnikából az akkoriban vidéken kialakulóban lévő „svájci stílusú építészethez", különösen helyi építészeti feladatok - mint például vasútállomás-épületek és szállodák - megoldása céljából. Végül a néprajzkutatók is elkezdtek foglalkozni ezzel a témával, a mi térségünkben különösen J.R. Bunker nevét érdemes megemlíteni. A korunkból származó, a burgenlandi népi építészet kutatásával foglalkozó két alapvető mü Verena Mayer „Burgenland: az építészeti és a lakáskultúra változásai" című tanulmánya 1993-ból, valamint Roland Rainer 1961-ben született, és a mai napig is többékevésbé egyedülálló „Észak-burgenlandi anonim építészet" című könyve. Azonban a mai napig nem született egy nagy, összefoglaló mü ebben a témában. Herbert Krappinger egykori véleménye szerint a népi építészeti irányzatok a településrendezési- és építészeti technikák „magas szintű tanpéldái". Álláspontom szerint ez egy nagyszerű mondat, de úgy tűnik, hogy elfogy Burgenladban a „tananyag". A nagy változás a második világháború vége után következett be. Az ötvenes évek óta Burgenlandban alig született olyan épület, amelyet a népi építészet részének lehetne tekinteni, amennyiben úgy definiáljuk a népi építészetet, hogy a népi építészet fő célja a szegény emberek részére lakóépületek és lakások létrehozása - azaz, hogy a szükségből és takarékosságból eredő erény építészete megszülessen. Röviden: a népi építészet átlagmegoldásokat jelent a szegények számára. A népi építészet létezésének alapja tehát egy elfogadott szegénység, amely egy szociológiailag széles és kissé kirekesztett réteget érint. A szomszédok segítsége, az építőanyagok rendelkezésre állása, a helyi kézművesség és hasonló tényezők alapján kialakul egy ösztönös, de egyben határozott és felismerhető formákkal rendelkező népi építészet. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy a gazdaság és jólét - és az építészetnek ezzel járó iparosítása - tönkreteszi a népi építészet alapjait. Nézzük meg tehát a következőkben, hogy Burgenlandban még mi található e vonatkozásban. Ezt a felületes áttekintést az idő szűkösségéből adódóan Paul Olivér, oxfordi professzor rendszere szerint strukturálom, aki minden bizonnyal a népi építészet egyik legnagyobb szakértője világszerte. Olivér a következőképpen osztja fel a népi építészet paramétereit: normandiai struktúrák, telepítés/új terület benépesítése, épülettípusok, az alappal való kapcsolat, a megújuló építőanyagok, a klíma és az épület viszonya, a belső lakóterek kapcsolata, ház és a kozmosz, épületdíszítés, városiasodás, fennmaradt épületek/múzeumok, stb. Követve Paul Olivér ezen felosztását, Burgenland népi építészeti emlékeit ezen struktúra alapján szeretném bemutatni. 1. A népi építészet struktúrái Normandiai struktúrák A burgenlandi népi építészetben a normandiai struktúráknak szinte már nem is található nyoma, annak ellenére sem, hogy a nagy legelők és a