A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

2. szekció - Bugár- Mészáros Károly: Város – kastély – majorság

Lajos Fülöp bőrbútort, ami rettenetesen drága lehet, ahelyett, hogy vettek volna egy eredetit az 1860-as évekből. Tehát a beruházó, az építtető felelőssége óriási. A Német Egyetem egy szellemi intézet, de nincs vizuális képzettségük. Tehát őket segíteni kell abban, hogy jó dolgokat produkáljanak. A gyönyörű kazettás mennyezetű teremhez egy lábazat tartozott volna, lehet, hogy ebédlő volt. Ez a férfi lakosztály része. Most van benne egy modern bútor, ami bőrből készült. El van tüntetve a lábazat és a fal meszelt. Ez a kancellária az egyetemen. Ehhez a palotához, tartozik a keszthelyi Festetics kastély. Ez a két ház összetartozik. De ehhez a „komplex művelődéstörténeti együtteshez" tartozik a fenékpusztai major, meg a balatonszentgyörgyi vadászkastély és így tovább, amit mind be lehetne mutatni. És természetesen itt ugyanez a historizáló neoreneszánsz korszak Keszthelyen bebútorozva, gyönyörűen megoldva a könyvtár szárnyában látogatható. Miért tilos akkor Budapesten a másikat látogatni ? Lássuk összefüggésében a királyi háztartást. Buda - Gödöllő Galgamácsa - Mezőhegyes. Fővárosi királyi székhely - kircúyi nyári rezidencia - királyi vadászkastély - királyi ménesbirtok. A budavári palotát a magyar műemlékvédők szeme láttára verték szét. Valószínűleg több oka volt ennek: a historizmus megvetése a modern korban, a műemlékvédelem vezetőinek speciális középkoros érdeklődése és a későbbi korok iránti érdektelensége. Minden esetre nincs még egy ország, amelyik így elbánt volna a megsérült királyi palotájával. Belül semmit sem lehet látni az eredeti enteriőrökből. Sokkal több maradt meg azokból a háború után, mint amit meghagytak belőlük. A királyi háztartáshoz a gödöllői kastély tartozott, de természetesen szó volt róla, hogy kell egy vadászkastély is. A visegrádi Salamon torony lett volna az. Schulek Frigyes el is készítette hozzá a rekonstrukciós tervet, de ez a program aztán abbamaradt, mert inkább ott Gödöllő közelében gondoltak egy másik helyszint választani, így Galgamácsán épült föl a királyi vadászkastély, amely sajnos megsemmisült a második világháborúban. Nagyon szép angol hall volt az emeleten, ezek a kis kéttornyos vadászkastélykák a romantikában nagy számban jelen vannak és a nyugati pályaudvarnak a pavilonjai is ezeknek a vadászkastélyoknak az absztrakciói. Az igazi királyi major Mezőhegyesen található. Ez az én feladatkörömhöz tartozott, területi felügyelő koromban (1977-1991). Fényes Elek 1837-ben úgy méltatja: „mely intézet Európáiban, kétségkívül minden rokonneműeket nagyszerűségével felülhaladt". Azt hiszem, ez ma is így van. Tehát a diadalívekkel ékes Mezőhegyes, mint az 1785-ben alapított királyi ménes birtok, ma is világelső kategória lehetne, ha rendes állapotban volna fenntartva, de rosszul sincs fenntartva, mert vannak kiváló eredmények, és jó helyreállítások is. A Ménesbirtok 1789 és 1801 között épült központjában, egy parkban található a királyi kastély, amely a ménes-parancsnoknak is