A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

2. szekció - Bugár- Mészáros Károly: Város – kastély – majorság

életmódtörténeti múzeumi funkcióval kellett volna felújítani, közönségét pedig a Magyar Nemzeti Múzeum látogatóiból meríteni. A Festetics-palota Budapest 1860-as éveinek legjobb palotaépülete, és a legjobb historizáló építészünk, Ybl Miklós ten>ezte, így logikusnak látszott, hogy ez az épület milliók látogatáséira érdemes, nem pedig zártkörű funkciót kap. A historizmus építészeti stílusában Budapest világelső, Magyarország világelső, a fennmaradt, építészeti emlékeinek minősége és mennyisége tekintetében. Ybl Miklós munkája, első osztályú épület. A lépcsőház laterna-lámpása is Ybl műve, egyértelműen egyedi és megismételhetetlen. Míves stukkómü törpegaléria zárja fent a lépcsőház csarnokát. Sokkal szebb most a lépcsőház állapota, mint a Szociológiai Intézet korában, amikor mindenféle cédulákat ragasztgattak az oszlopokra. Ahhoz képest egy csoda, ahogy ma az épület kinéz. Természetesen komolyan felvetődik a kérdés, hogy egyszer azért mégis be kellene mutatni ezt a palotát a nagyközönség szennára. És vélhetően, az Andrássy Egyetem is annyira kiteljesedik majd, hogy nem fog elférni itt és akkor ez a probléma majd magától megoldódik. Az ezüstözött stukkókkal ékes bálteremben található az ország legnagyobb csiszolt üvegleveles neorokokó csillárja. Ez itt nem volt úgy tűnik elég, hanem vettek hozzá még négy vadonatúj cseh üvegcsillárt, amelyeknek rosszak az arányai. Ha nem lennének ott, a terem szebb maradt volna. Olyan belsőépítészt működtetnek, aki egyáltalán nem ért a történeti bútorokhoz, enteriőrökhöz. Műanyag székekkel akarja telerakni a dísztermet, a történeti enteriőrt teljes mértékben lehetetlenné téve. XVI. Lajos stílusú, azaz copf stílusú formát. Átlátszó színtelen plekszi-székeket akarnak vásárolni. Ezzel az a baj. hogy azon kívül, hogy nem illeszkedik a terembe, kétszer annyiba kerül, mint az ilyen belső terekbe a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő székkészlet, még kellemetlen is, mert az ember félpercenként lecsúszik róla, ha ruha van rajta, ugyan is, ezeket az előkelő plekszi-székeket luxus épületek uszodái mellé szánták, hogy legyen hova vizes fürdőruhában leülni. Ha hölgyek könnyű nyári ruhában, melegben végigülnek egy előadást vagy egy vacsorát, a szellőzésre képtelen ülőlapon vízfolt keletkezik a ruha ülőfelületén, ami fölöttébb kellemetlen érzés. (Azért volt szükséges ezt részletezni, mert ezen előadás után meg is vásárolták oda az elemzett műanyag székkészletet.) Hogy miért áll elő ez a lehetetlen helyzet Magyarországon, annak az az oka, hogy az Iparművészeti Főiskolán nem tanították a történeti belső terek korhű rehabilitációjának tudományát, csak XX. századi bútortörténetet oktattak a belsőépítész hallgatóknak. A kis női sarokszoba, amely a budapesti historizmus legszebb öltöző vagy írókabinetje, nagyon szép neorokokó részletekkel van tele, ez most a rektor irodaszobája. Ide is befüggesztettek egy nagyon nagy cseh üveg csillárt, ami a szoba méretét túlfeszíti. Ennek a cseh csillárnak az ára valószínűleg háromszorosa egy az épülettel egyidős üvegcsillárénak és nem is való ide, mert rossz az aránya. Ne hagyják magukat ilyen módon megtéveszteni avatatlan kezű belsőépítészektől. Gyönyörű kandalló van a sarokban, talán volt fölötte egy tükör, ezt nem tudták a háziak, ezért beraktak egy tapétát és vettek egy neo-neo