Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

„B" SZEKCIÓ: Az építészeti örökség helyi védelme - KARMAZIN JÓZSEF: ÖNKORMÁNYZATI ÉRTÉKVÉDELEM NAGYKANIZSÁN

sokszor és sokan hivatkoztak, nevezetesen az Athéni és a Velencei Karta, valamint az ICOMOS más állásfoglalásai, A helyi rendeletalkotásnak elég hosszú története van. Az 1970-es tanácsi rendelet még csak érintette a kérdést, 1992-ben már konkrétan a helyi értékvédelemre született rendelet Nagykanizsán. Ezt a rendeletet először 1997-ben módosítottuk és napjainkban is átdolgozás alatt áll. Védelem alatt az alaprendelet szerint 304 emlékmű áll, ebből 131 épület. Van egy sajátos lakóterület a volt Olajipari Lakótelep, amelynek teljes egésze 50 ingatlannal és zöldterületével együtt védett, továbbá idetartoznak még képzőművészeti alkotások, egyházi emlékek, domborművek és ma már a növényzet és a természeti terület is. A helyi védelem sikerei mellett szeretném megemlíteni, hogy sajnos még mindig nem sikerült a tájház kialakítása, bár volt időszak, amikor már a pénz is megvolt rá és az az épület is, amely eladó volt és méltó lett volna erre a célra, azonban éppen akkor alakult meg abban a városrészben a településrészi önkormányzat, ezért a döntés halasztódott és sajnos ma sem látni a megoldását. A táj és a zöldterület védelme bizonyos értelemben helyet kapott már a korai rendelet típusokban is, ma már azonban olyan zöldterületek is védettek, mint az iskolakertben kialakított botanikus park. Aki ismeri a várost, tudja, hogy van egy megújult millenniumi emlékparkunk, csónakázó tavunk, és zöldterületnek nyilvánítottuk az Alsóerdőt és környékét is. Számtalan védett szobrot is említhetnék. Talán sokan hallottak arról, hogy a világháború előtt ledöntött és földbe temetett Nagy-Magyarország Emlékművet is újra állították. Miután kiásták, rekonstruálták megtörtént az avatása is a millennium jegyében. De van Nagykanizsán olyan új védett emlék is, amely a glóbuszt ábrázolja, mivel Nagykanizsa a 17. hosszúsági körön van és ez alkalmat adott arra, hogy egy köztéri emlékhely létesüljön. A Török kút és a Szentháromság szobor pedig olyan műemlék, amelynek megújulásában nagy szerepet vállalt a helyi civil szervezet, a Városvédő Egyesület. A helyi szabályozás fontos alapelve volt, hogy a védelemnek valamennyi területére kiterjedjen a rendelet. így foglalkozik a város egészének, szerkezetével, esztétikájával, foglalkozik az egyes területek tagoltságával, a területfelhasználási sajátosságokkal, a város morfológiájával, a bevezető utak és a várossziluett kérdésével, valamint olyan részletkérdésekkel, mint a terek, térfalak vagy éppen az 19ó0-ban épült keleti városrész, amelynek ma már vannak védendő területegységei. Nagyon fontosnak tartjuk a civil szervezetek szerepét. A Városvédő Egyesület az 1882-es Szépítő Egylet alapjain alakult újjá. De működnek az egyes városrészekben is ilyen egyesületek és a településrészi önkormányzat is kezd megerősödni, valamint az alapítványok is ebben a munkában nagy számban vesznek részt. Elkészült a 10 éves és a 15 éves jubileumi kiadványunk. Külön