Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

„B" SZEKCIÓ: Az építészeti örökség helyi védelme - KARMAZIN JÓZSEF: ÖNKORMÁNYZATI ÉRTÉKVÉDELEM NAGYKANIZSÁN

KARMAZIN JÓZSEF ÖNKORMÁNYZATI ÉRTÉKVÉDELEM NAGYKANIZSÁN Nem pontosan a nagykanizsai értékvédelemről szeretnék beszélni, illetve nem csak arról, hanem egyrészt azt a tanulmányt szeretném ismertetni, amelyet a Magyar Közigazgatás című folyóirat számára készítettem: „Kulturális örökség értékvédelem, építészeti örökség helyi védelme Nagykanizsa megyei jogú város példáján" címmel. Másrészt azt szeretném elmondani, hogy a VI. Országos Főépítészi Konferencia - amely nem túl régen volt Gyula városában - a „Város marketing - sikeres település" szlogent tűzte zászlajára és ennek kapcsán jött az a gondolatom, hogy a városmarketing kérdésköre milyen szorosan összefügg a helyi értékek szerepével. Hiszen a városok marketing vizsgálatában valahol az elsők között van az, hogy az adott településnek milyen az imázsa, milyen benyomást tesz az ottlakókra, és a látogatókra, a befektetőkre, a vállalkozókra. Arra gondoltam, hogy a korszerű városmarketing egyik új eleme lehet egy olyan feldolgozás, amely tulajdonképpen elfér egy CD-lemezen, bárhová elvihető, bárhol bemutatható és méltóképpen alátámasztja egy tájékoztató anyagát. Az örökség szempontjából nagyon fontos egy település földrajzi elhelyezkedése. Nagykanizsa sajátossága, hogy nagyon sok szempontból valaminek a határán helyezkedik el. Alihoz, hogy ezeken a határokon átlépjünk, kapura van szükség, ezt a kapu szerepet töltheti be Nagykanizsa. Szlogenünk is az, hogy „Nagykanizsa a régiók kapuja": Ez a kapuszerep megnyilvánul határon kívül és a régióban is, hiszen három régió peremén Győr-Sopron-Moson, vas és Zala, Zala megye határán vagyunk, sőt, ha úgy tekintjük, akkor Somogy megyének a Balatoni régiónak is. Tehát többszörös ez a kapuszerep. Az értékvédelem kérdéskörében az építési törvény egyik mondatából indultam ki, amely meghatározza az önkormányzatok építési feladatait és nagy hangsúlyt kap az örökségvédelem is. Nagykanizsa megyei jogú város, már 1970-ben hozott olyan rendeletet, amely ugyan általános védelmi, környezetvédelmi szempontokat taglalt, de ennek egyik fejezete már akkor is a települési környezet védelme volt, és ez a fejezet konkrétan kitért például a városközpont értékeire és olyan szabályozást alkotott, amelyet az építési hatóság eljárásaiban is figyelembe kellett venni. A város életében nagyon fontos fordulópont volt a „Vasember-ház" kérdése, amikor az a döntés született, hogy mégsem bontják le a műemlék épületet. Nem volt könnyű megmenteni. Pedig talán ez Nagykanizsának az egyik legfontosabb műemléki értéke, mely az egykori vár tégláiból épült. Az épület megmentésének jelentőségét bizonyítja a Hild érem is, amellyel a várost 1981-ben tüntették ki. E siker elérésében jelentős szerepet játszottak - mint hivatkozási alap - azok a szakmai dokumentumok és szervezetek, amelyekre ezen a konferencián is