Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

„A" SZEKCIÓ: Műemléki értékek és inventarizáció - SOMORJAI SELYSETTE: A MŰEMLÉKI INVENTARIZÁCIÓ

adatfeldolgozásnak legyenek alárendelve. Az adatfeldolgozásnak az adatfelvételhez rugalmasan kell igazodnia. Ez teszi lehetővé azt, hogy a máshol futó programok adatait is kezelni tudjuk. Az OMvH hatáskörén belül készülő felvételek és dokumentációk tartalmát ezért úgy dolgoztuk ki, hogy az adatok egymásra épüljenek. így el tudjuk kerülni a párhuzamos, vagy többször elvégzett munkafázisokat. Nagyon fontos, hogy egy objektumot ne önmagában, hanem kontextusában értékeljünk. Ezt a szempontot plasztikusan világítja meg, ami tavaly nyáron, Ózdon történt. Az ózdi gyártelep kilenc keményét szerettük volna műemléki védelem alá helyezni. Neki is futottunk, de elvéreztünk rajta. Az emlék elpusztult, mégis ez a küzdelem Ózdra, és annak hallatlanul érdekes, egészen unikális településszerkezetére irányította a figyelmünket egy helyszínelés során. Ózdon egy olyan városról van szó, aminek zárt története van, 1843-tól körülbelül 1990-ig. Van kezdete és vége, és teljesen szerves fejlődése. Mi több, egészen kiváló húszas-harmincas évekből származó épületállományából némelyik olyan szintű, hogy belső kiképzése a budapesti Zeneakadémiával vetekszik és teljesen érintetlen állapotban, megvan. Ha egy évvel korábban ismerjük fel ezeket az értékeket, és ebben a kontextusban menedzselési szemlélettel nyúlunk az ózdi kémények helyzetéhez, akkor biztos, hogy jobb helyzetből indulunk. Tehát nagyon nem mindegy, hogy egy emlék környezete milyen szinten van feldolgozva. A nálunk folyó felvételezési rendszernek három szintje van. A műemléki értékleltár tulajdonképpen egy gyors inventárium, tehát az első áttekintéshez tartalmaz elegendő alapadatokat az épületről. Lényeges szempontja az értékelés, ami teljesen a felvételező megítéléséra van bízva. A felvételező azt írja be, ami miatt fontosnak tartja az objektumot. Lehet, az a tervező egyik kiemelkedő műve, lehet, típusában az utolsó, vagy bármi más szempont szerint egyedi. Az érték leírásához fotó is tartozik. Ezzel a felvételezési móddal nagyon gyorsan végig lehet menni egy területen, és ahhoz, hogy egy pusztuló vagy veszélyeztetett területen valami eredményt elérjünk, ahhoz valószínűleg használható módszer, legalábbis bizonyos helyeken az. A törvény lehetőséget biztosít az ún. elővédelmi lista összeállítására. Az adatlapokat ezért úgy állítottuk össze, hogy az adatállomány mindent tartalmazzon, ami az elővédelmi listára történő felvételnél szükséges. A következő, mondjuk eggyel mélyebb szintet, a műemléki állomány adatainak pontosítására dolgoztuk ki. Ez már a védett emlékekre vonatkozik. Ez az előző értékelő szinthez képest több adattal rendelkezik, de még mindig rövid, és nem tartalmaz egy teljes, topográfiai mélységű leírást. Szkepticizmusom ellenére azt gondolom, hogy azok az inventarizációs programok, amiket én külföldön láttam, természetesen tartalmaznak használható és számunkra is alkalmazható szempontokat, és nem is zárkózunk el ettől, de általánosan és egyetemesen alkalmazni nem praktikus. Viszont van egy olyan program, amit a VÁTI, egy svájci rendszer magyar adaptációjával hozott lét-