Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

„A" SZEKCIÓ: Műemléki értékek és inventarizáció - VÁCZI PIROSKA: IPARI ÉPÜLETEK VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI

lan történeti érték, nemzeti vagyonrész megőrzését és potenciális fejlesztési lehetőségeinek aktivizálását. Bebizonyítva, hogy a kulturális tevékenység a funkciójukat vesztett épületek körében olyan többlet-értékeket hozhat a felszínre, amelyek tükrében a vizsgált objektum új értelmezést, új felhasználást nyerhet a gazdasági élet területén is. A megőrzés érdekében meg kell teremteni, és átjárhatóvá kell tenni a közigazgatási, a szakmai és a civil szféra közötti kapcsolódási pontokat, melyek elősegítik a kommunikációt a témában minden lehetséges érintett fél között. Össze kell gyűjteni és a legszélesebb körben tovább kell adni azokat az információkat, melyek elősegítik egy adott ipari objektum bekapcsolását a térség fejlesztésébe. A megoldást célorientált partnerkapcsolatokkal, együttműködéssel kell keresni. A témában kifejtett összehangolt tevékenység a társadalom tudati szintjén maga is gerjesztheti a folyamatok elindulását. A kulturális örökség védelméről szóló törvény világosan megfogalmazza a felelősségünket ezen a területen, amennyiben kijelenti: „A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára". Vagyis mindannyiunk számára.