Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

PLENÁRIS ÜLÉS - KISS LAJOS: SZEGED ÉS CSONGRÁD MEGYE XX. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETE

épülete. A felsorolt templomok a Schulek Frigyes és Peez Samu által képviselt neogótikus-neoromán irányzatba tartoznak jó néhány, máshol nem található helyi ízzel. Szintén a szakrális jellegű tégla építmények közé tartoznak a temetők sírépítményei, elsősorban az Arany temetőben. A lakóházak között mind a polgári, városias (zártsorú) beépítésűek, mind a népi gyökereket és/vagy rokonságot felmutató oromzatos épületek előfordulnak. Szemerey Márta és Pap Ádám e témában végzett kutatásaiból és felméréseiből ismerhetjük, hogy a mívesen formált, hangulatos téglaépületek máig fennmaradt nagy száma és a fellelési helyek szórtsága a városképi hatásuk fokozott érvényesülését jelenti. Kár, hogy folyamatos karbantartásuk és helyreállításuk - megfelelő minőségű és színű, valamint méretű és alakú tégla hiányában - lehetetlen. Amennyiben néhány éven belül a speciális idomtégla-gyártás nem valósul meg Hódmezővásárhelyen, vagy környékén, végleg lemondhatunk e különleges alföldi építészeti érték megőrzéséről. (A Dóm téri Rerrich-féle épületegyüttes bemutatásához elsősorban Varga József tanulmányát használtam fel.)