Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

ZÁRSZÓ

MÉSZÁROS GYÖRGY Régi szegedi családból való ember vagyok. Egyetemi éveimtől eltekintve, végig itt éltem Szegeden. Az Alsóvároson születtem, ott, ahol a napsugaras házak vannak, a Nyíri utca - Pálfi utca sarkán. Elsősorban főépítészünk kezdeményezésére, két évvel ezelőtt a szekszárdi konferencia kapcsán elindult egy olyan munka, amelynek eredményeként az épített és a nem-épített, tehát a természeti környezet védelme érdekében rendeletet alkotott a szegedi önkormányzat közgyűlése. Tulajdonképpen megalkottuk az értékvédelmi rendeletet és az építési szabályzat két fontos elemét, amit aztán a közgyűlés jóváhagyott. Ez azért fontos, mert felmerült a gondolat, hogy összefoglaljuk egy anyagban az összes idevonatkozó országos és helyi rendeletet, amelyet Szeged Kódex néven ki akarunk adni. Két és fél éve, amikor bekerültem a Polgármesteri Hivatalba, Nóvák Istvánnal lefényképeztük a városL A fényképek azt mutatták, hogy hihetetlen rombolás történt ebben a városoan, a korábbi időszakban. Szegednek sajátságos a földrajzi helyzete. 4-6 éven belül, amikor csatlakozunk az Európai Unióhoz, a több száz éves kulturkörnyezet közepén lévő város ismét, akárcsak az I. és a II. Világháború után, határvárossá fog válni. Pedig ahová Önök holnap kirándulni fognak, Szabadkára, a Vajdaság néven ismert déli területre és Temesvár-Arad megyékbe, az a Dél-alföldi régióval kiegészülve, a brüsszeli bikfanyelven szólva, egy Euró-régió. Ez az egységes kulturterület sokszínű civilizációjával együtt, ahol magyarok, szerbek és a románok élnek, más kisebbségekkel együtt most ismét mesterségesen el lesz választva a schengeni határok miatt. Ennek következtében városunk ismét a Balkán kapujává válik, mint ahogy az volt az I. Világháború után is. Akkor óriási presztízs fejlesztés történt Szegeden, hogy lássák az idelátogatók, hogy hol vannak, amikor belépnek Magyarországra. Ezt én, aki itt születtem Szegeden, fontosnak tartom. Városunknak a Széchenyi tervhez kapcsolódóan saját Széchenyi programja van, amely három fő elemből áll. Kettő a turizmushoz kapcsolódik, méghozzá a minőségi turizmushoz, amelynek alapja Szeged hosszú távon is megmaradó értekei, elsősorban földrajzi adottsága, másodsorban intellektuális értékei és természeti erőforrásai. Erre alapozva fejleszteni szeretnénk a kongresszusi és az ún. gyógytúrizmust. Ezeknek a terveknek hátterét az egyetem intellektuális ereje adja. Ezt a programot nagyon komolyan gondoljuk,, és a külső-belső ellenállások ellenére is folytatni szeretnénk a munkát. Ebből a szempontból nagyon fontosnak tartom a tíz helyi rendelettel megerősített Szeged Kódex kiadását, amely útmutató lesz az összes érdekelt félnek, azoknak is akik cégtáblát festenek, azoknak is, akik ebből üzletet csinálnak: a polgárok, az idejövő multik, a különböző befektetők, az építész kollégák, azok akik valamilyen úton-módon az épített környezettel kapcsolatba kerülnek, ne adj isten, utcabútorzatot terveznek. Óriási gazdasági nyomás van a városon multik, vállalkozók, befektetők, akik nagy része igénytelen, si-