A műemlék és tulajdonosa (A 18. Országos Műemléki Konferencia Kőszeg, 1995)

A szekció - Ivicsics Péter: Az önkormányzati vagyon átadási folyamata Vas megyében

IVICSICS PÉTER AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ÁTADÁSI FOLYAMATA VAS MEGYÉBEN Nagyon örültem Básthy Tamás szavainak, aki egy kicsit előkészítette és aláfestette az én előadásomat. Az ő szavai csengjenek vissza, amikor az enyémeket hallják, hiszen én inkább adatokkal és bizonyos folyamatok elemzésével, azok tapasztalatainak átadásával próbálom a konferencia munkáját eredményesebbé tenni. Azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló, hogy a rendszerváltás során — az 1991. évi XXXIII. törvény alapján — a helyi önkormányzatok a megyei vagyonátadó bizottságok révén juthattak olyan tulajdonhoz, amelyek működésük alapját képezték. Jómagam e vagyonátadási folyamat csak egy kis szeletét ismertethetem, a műemlékekre szorítkoznék, mivel ezt ismerem a vagyonátadó bizottságban való négyéves részvételem okán. Jellemzésül rögtön néhány számot a vagyonátadó bizottság működéséről. A vagyonátadó bizottság összesen 283 határozatot hozott a négy év folyamán, melyek 4616 vagyonegységet érintettek. Ebből 75 határozat vonatkozott műemlékekre, és ez 240 vagyonegységet érintett. (A vagyonegység egy műemlék esetében több helyrajzi szám alatt futó területet is érinthet.) Bár a számok a műemlékek vonatkozásában mindössze 5%-os érintettséget mutatnak, meg kell jegyezni, hogy míg egy műemlék épület, adott esetben a kőszegi vár 3—4 helyrajzi számon szerepel, egy falusi vízfolyás, illetve erdőterület ennél nagyságrendileg többön, s ez vitte fel a vagyonegységek számát 4616-ra. S most röviden a vagyonátadási folyamat jogi alapjáról: A törvény úgy fogalmaz, hogy a megszűnt tanácsok kezelésében lévő ingatlanokat műemlék esetében át kell adni az önkormányzatoknak. Műemlék esetében a vagyonátadó bizottság kötelessége kikérni a miniszter véleményét, amelyet a miniszter átruházott az Országos Műemlékvédelmi Hivatal műemlékfelügyeleti igazgatójára, tehát ő nyilatkozik arról, hogy a műemlék átadásához hozzájárul-e, illetve megtagadja azt. Vas megyében a következő műemlékek kerültek önkormányzati tulajdonba, illetve folyt róluk tárgyalás: 57 kastély és középület, 100 lakóház, 43 egyéb típusba sorolható. Ez az egyéb felbontva: 20 köztéri szobor, 5 harangtorony, harangláb, 3 malom, 13 múzeum és 2 rom. Ehhez a kb. 210—220 műemlékhez még hozzászámítandó az egyházi visszaigénylés által blokkolt, illetve visszatartott, valójában a kincstári vagyonkezelő szervezet kezelésébe ideiglenesen átadott 15 egyházi műemlék, valamint az a még kb. 10 műemlék, melynek átadása folyamatban van. Szólni kell továbbá a XXXIII. törvény 46. §-a alapján kormányrendeletben — 1992-ben — meghatározott kiemelt műemlékek listájáról, melyben a 403 műemlék közé Vas megyéből 28 került, főleg kastélyok (ez különben jellemző a Vas megyei műemlékállomány szerkezetére, megoszlására), valamint néhány esetben múzeum, lakóház, vár. Ezek után azokat az anomáliákat szeretném kiemelni — a négyéves tapasztalat alapján —, amelyek a nagyon szigorú és nagyon egyértelműen meghatározó törvényi szabályozásból következtek, s amelyek következményeivel most már együtt kell élnünk.